A beporzók amiatt fontosak, mert az általunk termesztett növények körülbelül háromnegyede kifejezetten igényli a beporzást, vagy sokkal több termése lesz tőle. Az asztalra kerülő ételek nagyjából egyharmada ilyen alapanyagokból készül. Ráadásul a növényvilág körülbelül háromnegyede zárvatermő, ezek legnagyobb része rovarbeporzású - emelte ki az InfoRádióban Vásárhelyi Tamás biológus, Magyar Természettudományi Múzeum egykori főigazgatóhelyettese.

Azzal kapcsolatban, hogy - elsősorban a nagyüzemi mezőgazdaság miatt - milyen mértékű a rovarpusztulás (Kínában például több helyen már mesterséges beporzást kell alkalmazni), a szakember elmondta: az északi féltekén nagyobb mértékben pusztul a rovarvilág, mint a délin. Globálisan évente egy-másfél százalékkal csökken rovarok mennyisége és fajszáma a Földön.

Azok a fajok, amik "ránk akaszkodtak" – például a csótányok, szúnyogok – nincsenek veszélyben. A kihalófélben lévő rovarok "a természetben élnek és végtelen hasznosak:

az ürüléket ők bontják és ássák el, a lehulló faleveleket, a vizek tisztítását, és a virágos növények beporzását végzik".

A visszafordíthatatlannak tűnő folyamat nagy része a nagyüzemi mezőgazdasági miatt történik. Ugyanakkor egyéni szinten is tehetünk a folyamat ellen. A biológus példaként felsorolta, hogy mind segíthetünk a rovarvilágnak a városokban megmaradni,

• ha például nőnapra vágott helyett cserepes virágot ajándékozunk, ami sokáig virágzik, mert akkor rovarnak adhatunk ezzel táplálékot.
• Ha kiteszünk egy nádcsomót, ahova be tudnak költözni a fali méhek.
• Ha a kert egy sarkában engedjük, hogy természetes növényvilág nőjön, és nem nyírjuk le ott a füvet.

A városi méhlegelőkkel kapcsolatban Vásárhelyi Tamás azt mondta, sajnálja, hogy a kérdés "a politika áldozata lett. Nem könnyű egy nyírott gyepből vadvirágos méhlegelőt csinálni. Ha abbahagyják a gyep nyírását és ott egy gazos terület van, az az élővilág szempontjából még mindig sokkal többet ér, mert

a nyírott gyepben szinte semmi nem tud megélni"

– mondta.

Tudományos vizsgálatok szerint a vadvirágok több nektárt kínálnak a beporzó rovaroknak, mint az ültetett virágok, és a vadvirágok gyakran gyomok. A vadvirágokról eltérőek a vélemények, de Vásárhelyi Tamás szerint nem kell feltétlenül negatív jelzőkkel illetni azt a növényvilágot, ami magától nő.