Infostart.hu
eur:
388.5
usd:
336.61
bux:
122537.07
2026. március 18. szerda Ede, Sándor
Nyitókép: pixabay

Döntött a kormány egy egészségügyi béremelésről

A Magyar Orvosi Kamarával egyeztetett az egészségügyi államtitkár az ágazat széles körű átalakításának terveiről, amelyek szerint félévente jönnek majd az új intézkedések. Takács Péter a megbeszélésen azt is elárulta: a kormány döntött az egészségügyi szakdolgozók béremeléséről.

Takács Péter egészségügyi államtitkár azután ajánlotta fel, hogy egyeztet az Orvosi Kamarával, hogy a MOK kedden közleményben jelezte nem hagyják szó nélkül az egészségügyi reform újabb tervezett rendeleteit. A megbeszélést a kamara tagjai az interneten élőben követhették, és kérdéseket is feltehetnek az államtitkárnak.

"Beigazolódni látszanak azok a félelmek, hogy az orvosok szabadságjogainak némi korlátozásával, vezényelhetőségével, a források újraelosztásával kívánják inkább orvosolni az egészségügy ilyen-olyan hibáit és szervezetlenségit" - fejtette ki aggályait a MOK főtitkára. Az eleinte feszült hangulatú beszélgetésen Svéd Tamás kifogásolta, hogy a már elfogadott egészségügyi törvénymódosítások szerint az orvosok alapbére 20 százalékkal csökkenthető, ha a teljesítményük nem megfelelő.

Kőrösi László, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő főigazgató-helyettese azt mondta: a béremelés sok orvost elkényelmesített, ezért a teljesítménymérés elkerülhetetlen.

"Ott tartunk, hogy

kétszázezer műtét lóg a levegőben, ennyi el nem végzett műtét van a rendszerben,

ennyivel több beteg ember van a rendszerben. Kórházigazgatóktól kapjuk azt a visszajelzést, és mi is látjuk a számokból, hogy van olyan orvos, aki a korábbiakhoz képest egyharmad annyit műt."

A kamara az orvosok megyén belüli kirendelhetősége miatt is aggályait fejezte ki. Az államtitkár szerint azonban, ahogy eddig, ezután sem irányítják az egészségügyi dolgozókat a lakhelyükről távolra. Erre garanciák is vannak az új törvényben.

Vita volt arról a rendelettervezetről is, ami a magánellátásban dolgozó orvosokat továbbképzésként kötelező 20 órás állami munkavégzésre kényszeríti. Hegedűs Zsolt, a MOK Etikai Kollégiumának elnöke elmondta: amikor azt halljuk a hírekben, hogy bezárnak a vidéki szülészeti osztályok a szakemberhiány miatt, akkor nem feltétlenül és csupán az a megoldás, hogy egyszerűen odavezényelnek szülészeket és akkor majd minden működni fog.

Az államtitkár szerint az Országos Kórházi Főigazgatóság határozza majd meg, melyik intézményekben lehet az állami munkavégzést teljesíteni. Itt az érintetteknek egészségügyi szolgálati jogviszonyba kell majd lépniük.

Az új szabályok alapján egy magánpraxisban dolgozó orvosnak 5 év alatt 3 és fél hónapnyi munkát kellene végeznie a közellátásban. A betegbiztonságot és az állami egészségügy orvosellátottságát erősítenék a rendelettel, hangsúlyozta az államtitkár.

Takács Péter azt is közölte, hogy a kormány szerdán döntött az egészségügyi szakdolgozók béremeléséről.

"Az egy előremutató és jó döntés lesz.

Nem az én feladatom, hogy a kormány döntését ismertessem, azt meghagyom Gulyás miniszter úrnak" - közölte. Az államtitkár azt is megjegyezte, több évtizedes problémát kell megoldaniuk a szakdolgozókkal kapcsolatban, a bérek mellett a szakmai kompetenciáikat is rendezni kell.

Tervek

Mint arról csütörtökön már részben beszámoltunk, az egyeztetésen kulcsfontosság kérdések kerültek terítékre. Kiderült, hogy a mostani menetrend szerint félévenként tervez újabb változtatásokat az egészségügyi államtitkárság, és a részletszabályokat rendeleti úton alkotják majd meg.

Átalakítanák a finanszírozási rendszert: a fix elemek súlyát szeretnék mérsékelni, és elmozdulni a direkt esetfinanszírozás, illetve a minőséghez kötött indikátorok irányába.

A megemelkedett rezsiszámlák rendezésének megoldásán három minisztérium dolgozik.

Az államtitkár március végéig gyökeresen szeretné átalakítani a magyar szűrési rendszert.

Takács Péter szeretné rendezni a köz- és magánellátás viszonyát, de beismerte, hogy a kettőt teljesen szétválasztani nem lehet.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Irán könyörtelen bosszút esküdött, óriásbombákat dobott le Donald Trump – Híreink percről percre az iráni háborúról szerdán

Irán könyörtelen bosszút esküdött, óriásbombákat dobott le Donald Trump – Híreink percről percre az iráni háborúról szerdán

Irán kedden este megerősítette, illetve bosszút esküdött Ali Laridzsáni, az iráni Legfelső Nemzetbiztonsági Tanács titkárának és Golamreza Szolejmáninak, az iráni Forradalmi Gárdához tartozó Baszidzs erők parancsnokának a halála miatt. Teherán bosszúból Izrael középső részét vette légi támadás alá, Ramat Gan városában ketten meghaltak. Az éjszaka folyamán az izraeli hadsereg közölte: folytatták a Hezbollah elleni csapásaikat Dél-Libanonban, miközben Bahrein, Katar, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek mind iráni rakéták és drónok elfogásáról számolt be. Az Egyesült Államok Központi Parancsnoksága szerint 2,5 tonnás óriásbombákat vetettek be iráni rakétalétesítmények ellen a Hormuzi-szoros térségében, ugyanakkor Donald Trump többször elégedetlenségét fejezte ki a NATO-szövetségesek döntése miatt, akik nem küldtek hadihajókat a hajózási útvonal védelme érdekében. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×