Infostart.hu
eur:
361.05
usd:
317.51
bux:
143471.05
2026. július 25. szombat Jakab, Kristóf
Egy ápoló a koronavírusos betegek számára kialakított osztályon a bukaresti Marius Nasta Tüdőkórházban 2021. október 6-án. Romániában az elmúlt 24 órában 14 ezernél is több új megbetegedést regisztráltak és 331-en haltak bele a betegség szövődményeibe, ami a legtöbb a vírus megjelenése óta.
Nyitókép: MTI/AP/Andreea Alexandru

Egészségügyi béremelés: az ápolók a kormánydöntés után is csak számolgatnak

Két lépcsőben emelik az ápolók és az egészségügyben dolgozó más alkalmazottak bérét, így a kormány tervei szerint 2024 márciusára az egészségügyi szakdolgozók átlagos alapbére eléri majd az orvosi átlagbér 37 százalékát, ám hogy konkrétan hány százalékos emelkedés várható, azt az ápolók csak találgatják.

"Az egy előremutató és jó döntés lesz" – mondta Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár karácsony előtt, a Magyar Orvosi Kamarával folytatott egyeztetésen, amikor elárulta, hogy a kabinet döntött az egészségügyi szakdolgozók béremeléséről. Az erről szóló kormányhatározat karácsony után jelent meg a Magyar Közlönyben. Eszerint két lépcsőben emelik a béreket: először 2023. július 1-jén, majd 2024. március 1-jén. A tervek szerint 2024 márciusára így az egészségügyi szakdolgozók átlagos alapbére eléri majd az orvosi átlagbér 37 százalékát.

A határozat előírja a pénzügyminiszternek, hogy gondoskodjon az ápolók 2023-as béremeléséhez szükséges 41,5 milliárd, valamint az egészségügyben dolgozók béremeléséhez szükséges 8,4 milliárd forint biztosításáról.

Csak becslések vannak

A Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke az InfoRádiónak azt mondta, jelenleg csupán ennyi a konkrét információ, az emelésről további részletek nem ismertek. Számításaik szerint az ápolók összesen 33-55 százalékos béremelést kaphatnak két év alatt.

Soós Adrianna a bérrendezésre szánt 41,5 milliárd forintból arra következtet, hogy idén összesen 10 százalékos emelést kaphatnak.

"Ám mivel az első félévben a jelenlegi ismeretek szerint 25 százalék körüli infláció várható, az élelmiszereknél pedig talán még nagyobb, ez jelentős reálbércsökkenést fog okozni

az egészségügyi dolgozóknál. Ha erre a béremelésre nem januártól, hanem egy későbbi időpontban kerül sor, akkor nemhogy csökken az orvosi bérekhez mért távolság, hanem jellemzően nőni fog, hiszen az orvosi béreket január 1-jén már emelték" – mondta Soós Adrianna, és azt is megjegyezte: az unió más tagállamaiban az ápolók az orvosok átlagbérének legalább 45-50 százalékát keresik, ezért egy hosszabb távú béremelési programra is szükség lenne. Azt ugyanakkor örömtelinek nevezte a szakszervezeti elnök, hogy végül az egészségügyi intézményekben dolgozó műszaki-gazdasági munkatársak is kaphatnak fizetésemelést.

Korábban Velkey György, a Magyar Kórházszövetség elnöke is azt hangsúlyozta, hogy elkerülhetetlen az egészségügyi szakdolgozók béremelése, és kritikusan fontos, hogy most az év elején az ápolói béremelés kövesse az orvosokét. A Magyar Orvosi Kamara is régóta sürgeti az ápolók bérrendezését.

Január 1-jétől a korábbi megállapodás értelmében 11 százalékkal emelkedik az orvosok bére. Az egészségügyi törvény decemberben elfogadott módosítása szerint az orvosok fizetése teljesítményüktől függően további 40 százalékkal nőhet, de 20 százalékkal csökkenhet is.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szécsényi Gábor: megállíthatatlan a kínai autóipar, három kulcsdologban is élen járnak

Szécsényi Gábor: megállíthatatlan a kínai autóipar, három kulcsdologban is élen járnak

Az utóbbi években szinte feltartóztathatatlan fejlődésnek indult a kínai autóipar, különösen az elektromos járművek területén jelentős az előretörés. Ennek okairól az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt Szécsényi Gábor, Az Autó című szaklap főszerkesztője, aki szerint kutatásban élen járnak, a gyártásuk olcsóbb, az akkumulátortechnológiában pedig óriásit léptek előre a kínaiak.
inforadio
ARÉNA
2026.07.27. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Tisza-kormány: az egészségügyi rendszernek tanulnia kell a hibákból

Tisza-kormány: az egészségügyi rendszernek tanulnia kell a hibákból

A pénteki nap is eseménydúsan telt a magyar államigazgatásban: a Paks II. Zrt. élére Ságodi Attilát nevezték ki, akitől Kapitány István miniszter a beruházás hatékony, átlátható és biztonságos megvalósítását várja. Az átvilágításokat követően menesztették a Magyar Természettudományi Múzeum, az Országos Széchényi Könyvtár és az Iparművészeti Múzeum vezetőjét is. Az Amnesty International Magyarország azt kifogásolta, hogy az Országgyűlés a rendelkezésére álló 60 nap helyett már július 27-én megválasztaná az Alkotmánybíróság új tagját. Mindeközben hűtlen kezelés gyanújával nyomozás indult az előző kormány Tisza Párt állítólagos adóemelési terveiről szóló nemzeti konzultációja miatt, miután az ügyészség felülbírálta a rendőrség korábbi elutasító döntését. Cikkünk folyamatosan frissül a kormányzás szombati híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×