eur:
402.37
usd:
371.5
bux:
91415.63
2025. március 29. szombat Auguszta
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Gazdálkodástudományi Intézetének (ELTE GTI) egyik előadóterme a Rákóczi úti új épületben Budapesten 2020. január 28-án. Az ELTE komoly versenytárs lett a gazdálkodástudományi képzésben.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Energiaválság: rendhagyó vizsgaidőszak a hazai egyetemeken, itt a menetrend

A Covid idején már volt online vizsgáztatás a hazai egyetemeken, ezúttal más megoldásokkal szembesülnek a hallgatók.

A lehetőségekhez mérten alacsonyabb földgáz- és villamosenergia-számlák érdekében jó néhány hazai felsőoktatási intézmény döntött úgy, hogy a szorgalmi időszak végeztével a december–januári vizsgák idejére bezárja vagy csak korlátozottan tartja nyitva épületeit. A VG összegyűjtötte, hogy az egyes egyetemek milyen megoldásokat választottak a téli vizsgaidőszak lebonyolítására.

  • A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) két és fél hónapra, december 12-től egészen jövő év február 24-ig úgynevezett fokozott energiatakarékossági időszakot rendelt el az intézmény vezetése. A BME-n és létesítményeiben – egy kivételével – a fűtést időszakosan korlátozzák: hétfőn, kedden, szerdán és csütörtökön este hat és másnap reggel hat óra között, valamint péntek délután három órától következő hét hétfő reggel 6-ig. Az őszi félév vizsgaidőszakának első részét a karácsony előtti napokban, második részét pedig majd 2023. január 9–27. között tartják. A tavaszi félév a szokásosnál később, csak február 27-én kezdődik majd.
  • Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) – a fűtéssel való takarékoskodás érdekében – nem a saját tantermeiben, hanem külső helyszíneken, így különösen az egyetem közoktatási gyakorlóiskoláiban, kollégiumaiban, valamint más, télen is fűtött helyiségeiben szervezi meg a jelenléti vizsgákat. A fő szabály az, hogy a számonkéréseket jelenléti formában kell megszervezni, az intézetigazgatók ugyanakkor – kivételes esetben – engedélyt adhatnak a hallgatók tudásának online felmérésére. Csaknem három hónapra, december 10-től 2023. február 26-ig az ELTE BTK campusának épületei temperáló fűtésre állnak át, ezekbe mindössze hetente két napon két órában lesz biztosított a bejárás. A tavaszi félév az ELTE-n is csak február 27-én indul majd.
  • A Pázmány Péter Katolikus Egyetem december 19. és január 9. között zárva tart, sőt az egyik, Szentkirályi utcai épületük már október közepén bezárt, és csak április közepén nyit majd ki. Mindennek megfelelően a vizsgaidőszakot december 12–19. között, majd 2023. első heteiben tartják.
  • A Miskolci Egyetemen a tervek szerint röviddel a szorgalmi időszak vége és január második hete között zárva tart, és csak temperáló fűtés lesz az épületekben. A vizsgaidőszak fennmaradó részében ugyanakkor a fő szabály szerint jelenléti vizsgák lesznek.
  • A Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) kéthetes igazgatási szünet és egyhetes téli bezárás lesz december–januárban. Az épületek és a kollégiumok egy része három hétig zárva tart majd. Vizsgák a karácsony előtti napokban és január legelején tarthatók abban a néhány épületben, amelyet fűtenek. Az SZTE-n 982 tanteremből 798-at bezárnak.

VIDEÓAJÁNLÓ
Címlapról ajánljuk
A német kancellár tettre kész, de nem  mindenben

A német kancellár tettre kész, de nem mindenben

Az Egyesült Államok után kezdettől fogva Németország volt az az ország, amely legtöbb fegyverrel, illetve pénzügyi segítséggel támogatta Ukrajnát. A német támogatás fő koordinátora Olaf Scholz kancellár volt, aki immár csak ügyvezetőként képviselte országát a "tettrekészek" párizs csúcstalálkozóján.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.03.31. hétfő, 18:00
Demkó Attila
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet programvezetője
Alig kap figyelmet ez a globális probléma, pedig Magyarországon is 1,5-2 millió ember egészségét veszélyeztetheti

Alig kap figyelmet ez a globális probléma, pedig Magyarországon is 1,5-2 millió ember egészségét veszélyeztetheti

Bár a zajszennyezés a levegő- vagy vízszennyezéshez képest kevesebb figyelmet kap, azonban világszerte egyre nagyobb problémát jelent. Hosszú távon komoly egészségügyi problémákat okozhat a stressztől, alvászavartól kezdve a szív- és érrendszeri betegségekig. A zajszennyezés fő forrásának a közúti közlekedés számít. Az EU-ban a lakosság több mint 20%-a él olyan területeken, ahol a közlekedési zajszint már káros az egészségre, míg Magyarországon mintegy 1,5 millió ember van kitéve a közúti zajterhelésnek. A zajszennyezés egyéb formáit is beszámítva viszont itthon akár 2 millió ember is érintett lehet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×