eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) elnöke sajtótájékoztatót tart a közszolgálatot érintő bérfejlesztési követelésekről a Belügyminisztérium V. Nádor utcai épületének bejárata előtt 2017. július 17-én. Ezen a napon ötezernél többen vettek részt az MKKSZ által az önkormányzati hivatalokban dolgozó köztisztviselők munkahelyi szervezeteinek hirdetett, béremelést célzó kétórás munkabeszüntetésben.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

MKKSZ: a megélhetést súlyosan veszélyeztető szituáció van

A közszolgálatban dolgozókat képviselő szakszervezet arra kéri a kormányt, hogy 20 százalékkal emelje meg az általa képviselt ágazatok dolgozóinak bérét. A részletekről Boros Péternét, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnökét kérdeztük.

A magyar kormány több tárcavezetőjének – Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszternek, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszternek, Palkovics László technológiai és ipari miniszternek, Pintér Sándor belügyminiszternek és Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszternek – címzett levelében kért segítséget a köztisztviselők, közalkalmazottak számára a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete az utóbbi időben elszabadult árak miatt.

Az MKKSZ elnöke emlékeztetett: az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) július 6-i tárgyalásán a munkavállalói oldala már egységes álláspontként jelezte a közszolgálati dolgozók jogos igényét, szükségesnek tartva azt, hogy – a januárban kialakult bérpozíciók megőrzése céljából – 2022. július 1-jétől a közszolgálatban dolgozók számára (jogállástól függetlenül) 20 százalékos mértékű, az inflációt ellentételező általános keresetnövekedést biztosítson a kormány. Boros Péterné megjegyezte, azt is megfogalmazták, hogy az OKÉT Munkavállalói Oldala ezen felül támogat minden egyéb ágazati keresetnövekedésre vonatkozó szakszervezeti törekvést.

A szakszervezető kiemelte, mindezt azért volt fontos megerősíteniük levélben is, mert az MKKSZ képviseleti körébe tartozók jelentős számban jelezték, hogy az azóta eltelt időszakban meghozott kormányzati intézkedések tovább rontották a közszolgálati dolgozók reálkereseti helyzetét. „Ismeretes a rezsidíjak növekedése, a meglóduló infláció, valamint a fogyasztási termékeknek, kiemelten az élelmiszerek árának jelentős növekedése” – sorolta Boros Péterné.

Miután viszont nem kaptak választ a kezdeményezésükre – folytatta az MKKSZ elnöke –, fellapozta a statútumtörvényt és kikereste, hogy a közszféra esetében mely miniszternek milyen hatásköre van, majd megírta a tárcavezetőknek az egységes levelet, jelezve: annak a munkabérnek, amelyet a közszférában biztosítanak a dolgozóknak, elégnek kell lenni a tisztességes megélhetéshez, a szükséges költségek fedezetére.

Boros Péterné szerint fontos, hogy a kormány észrevegye, a mostani egy teljesen speciális helyzet, amiben az infláció, a rezsidíjak és az áremelkedés mindenkit egységesen súlyt a közszférában, miután esetükben közel azonos nettó sávban mozognak a keresetek.

„Nem érünk rá tíz éveket várni, hogy kinek, mikor és hogyan emelkedik a keresete. A megélhetést súlyosan veszélyeztető szituáció van”

– húzta alá.

A szakszervezeti vezető egyetértett azzal, hogy csak akkor megy előre az ügyük, ha erről a kormány gondolkodik, éppen ezért címezte a levelet több ágazati miniszternek, hogy mindenki lássa, közös problémáról van szó, máshoz viszont nem tudnak fordulni. Az MKKSZ számításai szerint mintegy 135 milliárd forintra lenne szükség a 20 százalékos béremeléshez. Boros Péterné bízik abban, hogy a kormány számára ért annyit azok élete, több mint 610 ezer főé, akik Magyarország életminőségéért dolgoznak, és megbecsüli a közszolgálati tevékenységüket azzal, hogy megemeli a keresetüket. Megjegyezte, reméli, hogy a Vodafone megvásárlása mellett maradt forrás a „gondoskodásra” is, mert nem szeretnék, ha a háztartások, köztük a közszolgálati háztartások válságba kerülnének azért, mert akinek a keresetnövelésről gondoskodnia kellene, az erről megfeledkezik.

A levél tartalmát igyekeznek minden érintett dolgozóval is megismertetni, amivel vélhetően azonosulni is tudnak majd. Meglátása szerint egyébként nincs szükség fenyegető hangnemre, hanem a mögötte álló erőt kell érezni, a sok-sok ember elvárását. Szerinte ez pont elég ahhoz, hogy érvényesüljön egy kormány esetében.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×