Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Az újonnan átadott kormányablak a dunakeszi Verseny utcában 2021. szeptember 1-jén.
Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi

Azonnali 20 százalékos fizetésemelést sürgetnek a közszférában

Nagyfokú pocséklás, hogy a közszféra kiképzett szakemberei a kereskedelemben helyezkedjenek el – véli a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke, és azonnali lépéseket sürget.

Azonnali 20 százalékos fizetésemelést várnak a közszolgálatban dolgozók a magas infláció ellentételezéseként, legyen szó állami, önkormányzati vagy egyházi intézményről – mondta a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke az InfoRádiónak.

Javasolják, hogy a kormány a minimálbér és a garantált bérminimum mellett a diplomás bérminimumot is szabályozza: a minimálbér nettó 200 ezer, a középfokú végzettséghez kötött garantált bérminimum nettó 260 ezer,

a diplomás bérminimum pedig nettó 338 ezer (bruttó 508 ezer) forintra emelkedjen

– vázolta Boros Péterné, aki úgy véli, hogy a kormány feladata, hogy biztosítsa a tisztességes megélhetést.

Az érdek-képviseleti vezető azt is közölte, hogy a szerdai OKÉT-ülésen nem kaptak ígéretet, csak arra, hogy a javaslataikat továbbítani fogják a kabinetnek. A kormány képviselői elsősorban azt sorolták, hogy milyen magas százalékban emelték a minimálbért, a garantált bérminimumot, továbbá, hogy az államnak vissza kell fognia a kiadásokat – ismertette Boros Péterné, aki szerint

nagyon fontos lenne, hogy kormány érezze: olyan pillanat érkezett el a közszolgálatban, amikor még tehet valamit érte.

Mindenhol komoly munkaerőhiány van, a dolgozók munkaideje pedig a többletteljesítmények miatt alaposan megnőtt. Az MKKSZ elnöke szerint félő, hogy a felmondások olyan mértéket fognak ölteni, hogy a közszolgálat nem fogja tudni ellátni a feladatát. „Itt mindenki szenved attól, hogy nincs megfizetve, pedig nagyon szeretné a szakmájában végezni a munkáját, de nem tud megélni” – fogalmazott Boros Péterné, megjegyezve, hogy nettó 133 ezer és nettó 178 ezer forintos fizetéseknél már egy kisebb kiadástöbbletet sem tudnak belepréselni az életükbe.

„Nincs tovább! Nincs tovább megtakarítás, meg nincs tovább fizetés-visszafogás. Itt az embereknek, az állampolgároknak az érdekében sürgős beavatkozásra van szükség” – hangsúlyozta.

A közszféra szakszervezetei szerint a korábban beharangozott teljesítményarányos béremelést ígérő életpályarendszer sem működik, a közszolgálat több ágazatában lényegében megszűnt a munkatársak garantált előmenetele.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×