eur:
411.18
usd:
392.6
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
BRAZIL - 2022/05/24: In this photo illustration, a photo of a hand infected with the Monkeypox virus is seen through a magnifying glass. Monkeypox is a viral disease that occurs mainly in central and western Africa. (Photo Illustration by Rafael Henrique/SOPA Images/LightRocket via Getty Images)
Nyitókép: Rafael Henrique/SOPA Images/LightRocket via Getty Images

Minden, amit a majomhimlőről eddig tudni lehet

Magyarországon is megjelent a majomhimlő, de a szakemberek szerint nem kell a Covidhoz hasonló járványtól tartani.

A majomhimlő vírusa Afrikából származik. Eredetileg apró rágcsálókban jelent meg, és azok adták át a majmoknak, erről kapta a nevét is 1958-ban. Az állatról emberre is terjedő betegség tüneteiről Rusvai Miklós víruskutató az InfoRádióban azt mondta: kiütésekben nyilvánul meg, de a bőrelváltozások a fertőzöttséghez képest viszonylag későn, két-három héttel később jelennek meg. Addig hőemelkedés, hidegrázás, fejfájás jelentkezhet, vagyis kellemetlen, de nem súlyos tünetek, ami félrevezető is lehet.

Az Egészségügyi Világszervezet tájékoztatása szerint a majomhimlő vírusa eddig a világ 16 országában hozzávetőleg 300 megbetegedést okozott. A kórokozó megjelent az Egyesült Államokban, Kanadában, az Egyesült Királyságban, Svédországban, Portugáliában, Spanyolországban, Franciaországban, Belgiumban, Olaszországban, Szlovéniában és Ausztriában, hétfőn pedig Magyarországon is. Az első magyar beteg egy 38 éves férfi – jelentette be kedden Müller Cecília országos tisztifőorvos. Mint mondta, egy szakrendelésen jelent meg a beteg, a vírus teljes genetikai állományát kimutatva pontosan igazolták a kórokozót.

A majomhimlőnek nincs ellenszere, a feketehimlő ellen készült vakcinák azonban magas fokú védelmet nyújtanak ellene. Müller Cecília azt mondta: akkor javasolnak csak feketehimlő elleni védőoltást, ha a kontaktust követően csak négy nap telt el.

Ezt a Dél-pesti Centrumkórház osztályvezető főorvosa, Szlávik János infektológus is megerősítette az InfoRádió Aréna című műsorában. "Annak, hogy a feketehimlő elleni oltásokat megszüntették, biztos, hogy van jelentősége abban, hogy Afrikában az utóbbi években egyre több majomhimlős esetet észleltek emberek között, hiszen a feketehimlő elleni oltás nagyjából 85 százalékban véd meg a majomhimlőtől" - mondta az adásban.

Magyarország a majomhimlő megjelenésére is felkészült - közölte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. A Kormányinfón elmondta: a speciális laboratóriumi felkészültség, ami a vírus felismeréséhez szükséges, Magyarországon a Nemzeti Népegészségügyi Központban rendelkezésre áll. A majomhimlő klinikai tünetei általában enyhék, és a legtöbb ember heteken belül felépül különösebben speciális kezelés nélkül is. Ennek ellenére az NNK-nak az a feladata, hogy minden tekintetben felkészüljön, bármilyen vírus üti fel a fejét bárhol a világon.

Az Egészségügyi Világszervezet szerint nem valószínű, hogy a majomhimlőből a Covidhoz hasonló járvány lesz, ezzel Rusvai Miklós is egyetért. A víruskutató emlékeztetett, szoros testi kontaktus kell az emberről emberre terjedéshez: közös törölközőhasználat, intim együttlét, ápolt és ápoló, anya és gyermek viszonylata volt ilyen az eddigi, jórészt afrikai tapasztalatok alapján.

Közben az Európai Unió úgy döntött, hogy a tagállamok közösen vásárolnak oltóanyagot és antivirális szereket a majomhimlő ellen.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) arra figyelmezetett, hogy a nyári szezon eseményei és fesztiváljai kockázatot jelentenek a betegség további terjedése szempontjából. Az elkövetkező hónapok nagy zenei rendezvényei során ugyanis kifejezetten nagy esély van arra, hogy szexuális érintkezések során a betegség elterjedjen - írja a Napi.hu. A WHO szerint még nem biztos, hogy teljesen meg lehet fékezni a majomhimlő terjedését.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×