eur:
413.99
usd:
396.71
bux:
0
2024. december 23. hétfő Viktória
Az amerikai járványügyi és betegségmegelőzési központ, a CDC által 2022. május 19-én közreadott, 2003-ban elektronmikroszkóppal készített kép a majomhimlő virionjáról az Egyesült Államokban. A biológiai minta prérikutyából származik. 2022 májusának második felében Európa több országában vettek nyilvántartásba majomhimlővel fertőzött embereket. A hólyagos bőrkiütésekkel és lázzal járó, testnedvekkel terjedő fertőzés nyugat-afrikai eredetű, és először 1985-ben azonosították. A betegség közvetlenül terjed emlősállatról emberre, lefolyása vírustörzstől függően változik.
Nyitókép: MTI/AP/CDC

Rusvai Miklós: ebből nem lesz világjárvány

A majomhimlő nem terjed gyorsan, mutációkra nem hajlamos – mondta a víruskutató, aki szerint megfelelő körültekintéssel, gondossággal felszámolható a járvány.

Magyarországon is megjelent a majomhimlő-fertőzés, egy 38 éves férfinél diagnosztizálták a betegséget - jelentette be kedden Müller Cecília országos tisztifőorvos.

Rusvai Miklós víruskutató a betegségről elmondta, a majomhimlő vírusa Afrikában honos. Nevével ellentétben nem majmokban, hanem elsősorban apró emlősökben – gambiai hörcsögpatkány és egyéb egzotikus nevű rágcsáló fajokban – van állandóan jelen a vírus. Időnként átterjed majmokra is, így írták le először 1958-ban, ekkor kapta a nevét. Időnként átterjed emberekre is, Afrikában évről évre egy több esetet írnak le.

Afrika egyes helyein ezeknek az állatoknak a fogyasztása még szokás, tehát a nyúzás, darabolás, feldolgozás során fertőződnek meg elsősorban az emberek, többnyire a kezükön.

A betegség kiütésekben nyilvánul meg, de a bőrelváltozások a fertőzöttséghez képest viszonylag későn, két-három héttel később jelennek meg. Addig hőemelkedés, hidegrázás, fejfájás jelentkezhet, vagyis kellemetlen, de nem súlyos tünetek - fejtette ki a szakértő, aki szerint minez félrevezető lehet.

Rusvai Miklós hangsúlyozta: nem egy nagy ragályozóképességű betegségről van szó, ebből nem lesz világjárvány. Egy kellemetlen, de megfelelő körültekintéssel, gondossággal felszámolható járványról beszélünk.

Nagyon szoros testi kapcsolat kell ahhoz, hogy ez a vírus emberről emberre átterjedjen, ilyen például

  • a közös törülközőhasználat,
  • az intim együttlét, de akár
  • az anya és gyermek között,
  • ápolt és ápoló között

adhatják át a betegséget - ismertette.

Annak, hogy Afrikából már több európai országba is bekerült, az az oka, hogy

a koronavírus-járvány miatti lezárások feloldása után "kinyílt a világ",

hirtelen megugrott a turistaforgalom az előző két hónapban. Afrikából és Afrikába is hirtelen sokan kezdtek utazni. Ez sokszor a járványvédelem rovására megy – vélekedett a víruskutató, aki szerint a Covid visszatartotta az egyéb fertőző betegségek terjedését is, ám ez most megszűnt.

A majomhimlő nem terjed gyorsan, és mutációkra nem hajlamos. Az a vírus ugyanis, amit most az európai országok többségében kimutattak, a genetikai vizsgálatok szerint nem tér el lényegesen a 15-20 évvel ezelőtt azonosított vírusoktól - mondta Rusvai Miklós. Az Európában megjelent változat a ún. kelet-afrikai vagy más néven szelídebb variáns, ez 1 százalék alatti halálozást okoz még Afrikában is, ahol az egészségügyi feltételek azért jóval kedvezőtlenebbek. Van a kongói vagy nyugat-afrikai variáns, az jóval nagyobb kórokozóképességű, akár 10 százaléko is lehet a halálozás – hívta fel a figyelmet.

Rusvai Miklós azt is elmondta, hogy

Afrikán kívül még nem volt áldozata a vírusnak a korábbi járványátterjedések során sem.

A koronavírussal ellentétben az is kijelenthető, hogy a majomhimlő biztosan nem veszélyesebb az idősebbekre, sőt egyes feltételezések szerint az 1979 előtt született generáció részleges immunitással is bír, mert megkapta a feketehimlő elleni vakcinát. A két vírus rokonságban áll egymással, tehát aki ilyen oltást kapott, az talán részleges immunitással még most is rendelkezik a majomhimlő ellen is.

A feketehimlő elleni vakcinából stratégiai készletek még rendelkezésre állnak, és a gyártást bármikor újra lehet kezdeni - mondta a szakértő, emlékeztetve arra is, hogy egy jól bevált, 200 éven keresztül használt vakcináról van szó, és ha úgy döntenek a hatóságok akkor bevethető.

Óvintézkedésként azt tanácsolta, hogy az afrikai utazásoknál legyünk fokozottan óvatosak, a szafari parkokban vagy az állatsimogatókon se simogassunk ilyen kisemlősöket vagy olyan állatokat, amelyek hordozhatják a betegséget. Emellett legyünk óvatosak a személyes kapcsolatoknál, különösen az alkalmi szexuális kapcsolatoknál - tette hozzá.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. december 23. 05:00
×
×
×
×