Az április 25. és május 4. között készült választás utáni felmérést a Telexen elemezték.

Mint olvasható, az elmúlt hetek közbeszédében elterjedt az a narratíva, hogy a Fidesz az utolsó egy-két héten, tehát a kampány legintenzívebb időszakában nyerte meg a választást. A CEU Demokrácia Intézetének kutatása szerint azonban a választási szándékok meglehetősen stabilnak tekinthetők: a szavazók több mint a 80 százaléka úgy nyilatkozott, hogy még a kampány előtt, sőt, évekkel korábban eldöntötte, melyik pártra, pártszövetségre fog szavazni.

A választási kampány egy-két hónapja ugyanakkor mégis minden ötödik állampolgárra hathatott. Ezen belül is: az utolsó hónapban 10 százalék, az utolsó héten további 9 százalék döntött arról, hogy végül elmegy szavazni. Ha ezeket abszolút számokban fejezzük ki, akkor a belföldi szavazók közül több mint félmillióan dönthettek az utolsó hónapban és még csaknem félmillióan az utolsó napokban – teszik hozzá.

Tisztább, egyenlőbb

A 2022-es országgyűlési választás pontos kimenetelével kapcsolatban erősen szórtak az előzetes várakozások, de abban szinte mindenki biztos volt, hogy a vesztesek vitatni fogják az eredményeket. Végül nem ez történt. A Fidesz váratlanul nagy fölénye, valamint az ellenzék által delegált szavazatszámlálók és a külföldi megfigyelők nagy száma gyengítette az „elcsalták a szavazást” narratívát.

Ugyanakkor sok szó esett a média elfogultságáról, az erőforrások egyenlőtlen megoszlásáról, vagy arról, hogy az állam nyíltan beavatkozott a Fidesz oldalán. Ehhez képest az adatok azt mutatják, hogy 2018-hoz viszonyítva jelentősen visszaesett a választásszkeptikusok aránya: akkor a megkérdezettek alig több mint harmada állította határozottan, hogy a választások csalásmenetesek voltak, míg 2022-ben már csaknem a válaszadók fele vélekedett így. A felmérés szerint azok aránya is csökkent, akik az egyenlő esélyek hiányát rónák fel.

A közvélemény-kutatás alapján az országgyűlési választás intézményét ugyanakkor nem különösebben tisztelik az állampolgárok. Még a Fideszre szavazók tizede is azt állította, hogy a választások nem voltak tiszták. A következő kérdésre pedig („Tapasztalta Ön, hogy a környezetében egyesek külső nyomás alatt szavaztak egy képviselőjelöltre?”) 12 százalék – minden nyolcadik választópolgár – válaszolt igennel. Meglepő módon a válaszok nemigen függtek pártállástól.

A válaszadók azonban a kiegyensúlyozatlanságot 2018-hoz képest kevésbé látják drámainak.

Aluliskolázottak szavazati joga

Az elemzők szerint a konkrét nyomásgyakorlást érzékelők relatíve magas aránya egybevághat azokkal az értelmezésekkel, amik a szegény és tanulatlan emberek befolyásolásában, adott esetben „megvásárlásában” látják a Fidesz sikerének egyik titkát. A kutatás szerint az iskolázottság szintje valóban jelentősen befolyásolta a pártválasztást, de fontos látni, hogy

a Fidesz a diplomások körében is győzött (…).

A kutatás alapján ugyanakkor a társadalom többsége (62 százalék) egyetért azzal az állítással: a szavazati jogot az általános iskola elvégzéséhez kellene kötni. Megjegyzik, hogy az állampolgári jogok ilyen mérvű korlátozása nem idegen a jobboldali gondolkodásmódtól, a kulturális cenzus gondolata azonban a liberálisok és a baloldaliak között is népszerű. Sőt, az ellenzéki lista támogatói valamivel inkább hajlanak az állítás elfogadására, mint a fideszesek – olvasható.