eur:
408.43
usd:
375.06
bux:
73838.69
2024. november 5. kedd Imre
Nyitókép: Pixabay

Számoltak az elbocsátással: 48 tanár nem tart órát egy budaörsi gimiben

Újabb intézmény tiltakozik a kormány pénteki rendelete ellen, szerdán a budaörsi Illyés Gyula Gimnáziumban döntöttek úgy a pedagógusok, hogy nem tartják meg az óráikat, egy másik, fővárosi intézményben az egyik pedagógus egymaga kezdeményezett polgári engedetlenségi akciót.

„Ahogy sok más intézményben, nálunk is komoly felháborodást okozott a kormány pénteki rendelete, mely egész egyszerűen megszüntette a sztrájk érdekérvényesítő erejét” – nyilatkozta az Indexnek Tollner József, aki egyike azon tanároknak, akik szerdán nem vették fel a munkát a budaörsi Illyés Gyula Gimnáziumban.

Ismeretes, a kormány február 11-én rendeletben fektette le a munkabeszüntetés új szabályait, melynek értelmében gyermekfelügyeletet minden, sztrájkkal érintett köznevelési intézményben biztosítani kell, az órák egy részét pedig meg is kell tartani. A pedagógusok szerint mindez az Alaptörvénnyel és az uniós joggal is szembemegy. A változások miatt hétfőn a Kőbányai Szent László Gimnáziumban vettek részt polgári engedetlenségi akcióban a tanárok, kedden pedig a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnáziumban döntöttek úgy az oktatók, hogy nem tartják meg az óráikat.

„Láttuk az erről szóló híreket, és nálunk is elindult egy belső levelezés, végül valamivel több mint 60 tanárból 48-an csatlakoztunk az akcióhoz, megvan tehát a kétharmad. Az iskolába természetesen mindannyian bemegyünk, de tanítani nem fogunk” – jelentette ki a lapnak a matematika szakos pedagógus, aki beszélt arról is, hogy

a gyerekek semmiképpen sem maradnak magukra,

azok a kollégák, akik nem vesznek részt az akcióban, vállalták az órák helyettesítését és a diákok felügyeletét.

Az Index értesülése szerint itt a gimnázium igazgatója nem gátolja, de nem is támogatja a tanárok megmozdulását, igyekszik a lehető legkevesebb konfliktussal elsimítani a helyzetet. Tollner József arra a kérdésre, hogy mit gondol, milyen következménye lehet annak, hogy a munkát megtagadják, a következőt felelte:

„Tudjuk, hogy az állásunkkal játszunk, számoltunk azzal, hogy ezért akár ki is rúghatnak bennünket.

Ennek ellenére döntöttünk a részvétel mellett, bízunk benne, hogy mi is példát mutathatunk ezzel más intézményeknek” – mondta a pedagógus.

A lap telefonon érte utol azt a tanárt is, aki saját intézményében – egy budapesti általános iskolában – egymaga kezdeményezett polgári engedetlenségi akciót. „A kollégák közül többen is támogatnak azzal, hogy ma helyettesítenek. A gyerekeket muszáj ellátni, viszont valamilyen módon hangot is kell adni a nemtetszésünknek, ezt a feladatot a lehetséges retorzió ellenére is vállaltam. Nem nézhetjük tovább tétlenül, hogy nyirbálják az alapjogainkat, magyar és történelem szakos tanárként erkölcsi kötelességem azokért kiállni” – nyilatkozta Simkó Edit.

Címlapról ajánljuk
Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Az már egyáltalán nem számít rendkívülinek, hogy hétről hétre csökken a hárompárti német kormánykoalíció támogatottsága, és az Olaf Scholz kancellár vezette, a szociáldemokrata SPD-ből, a Zöldek Pártjából és a szabad demokrata FDP-ből álló koalíció felbomlása kevesebb mint egy évvel a jövő őszi parlamenti választások előtt szinte állandóan napirenden van. Ráadásul nem az ellenzék kényszeríti erre a kormányt, hanem Christian Lindner pénzügyminiszter.

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×