eur:
408.06
usd:
375.13
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter beszédet mond a Konferencia Európa jövőjéről – A bővítés a jövő kulcsa? című nemzetközi fórumon a Magyar Tudományos Akadémián 2021. december 6-án.
Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi

Szijjártó Péter: három területen kell visszakapniuk kompetenciákat az országoknak

A külgazdasági és külügyminiszter Brüsszel "kommunisztikus javaslataira" is felhívta a figyelmet.

Akkor lehet esély az Európai Unió ismételt megerősödésére, ha a hatáskörök döntő többsége tagállami kompetencia lesz a gazdasági, a migrációs és az egészségügyi válságkezelés területén – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a "Párbeszéd Európa Jövőjéről: A bővítéspolitika a jövő kulcsa?" című rendezvényen kijelentette, hogy "az EU jövője a tagállamokban van, sokkal inkább, mint Brüsszelben". Ennek megfelelően szerinte a közösség akkor erősödhet meg ismét, ha maguk a tagállamok is újra erősek lesznek,

ehhez pedig vissza kell kapniuk bizonyos kompetenciákat három olyan területen, amelyekben az elmúlt 15-20 évben jelentős válságok rázták meg a világot.

A pénzügyi-gazdasági válságra, a migrációs krízisre, illetve a koronavírus-járványra adott európai válaszok túlságosan ideológiai jellegűek voltak, és a demokratikus vita lehetősége korlátozott volt.

Kiemelte, hogy az EU versenytársai ebben az időszakban meg tudták tartani vagy jelentősen növelni tudták részesedésüket a világ gazdasági teljesítményéből. Emellett ráadásul olyan "kommunisztikus javaslatok" is sértik a versenyképességet, mint az atomenergia negatív diszkriminációja, a közép-európai szállítmányozási cégeket hátrányba hozó mobilitási csomag vagy az adóharmonizációs törekvések.

Mint mondta,

a tagállamok közötti gazdasági verseny ellehetetlenítése a külső versenyképességet is rontja, Magyarország pedig minden ellentétes irányú törekvés ellenére folytatni fogja az adócsökkentéseket és a beruházásösztönzést.

Szijjártó Péter ezt követően arról beszélt, hogy a brüsszeli migrációs politika "totális kudarcot vallott", amit jól mutat, hogy a kontinens egyszerre három irányból is bevándorlási nyomás alatt áll. "Más kérdés, hogy nem ez volt-e a céljuk. Hogy minél nagyobb nyomás alatt legyünk, minél több migráns jöjjön Európába" – fogalmazott.

Szavai szerint az Európai Bizottság "mindent támogat, ami a migrációt növeli, és semmit sem támogat, ami megállítaná". Az illegális bevándorlást a magyar politikus szerint csak a tagállamok képesek megállítani, márpedig erre nagy szükség lenne, ugyanis az napjainkban már nem csak biztonsági és civilizációs, hanem egészségügyi kockázatokat is hordoz magában.

Ennek kapcsán kitért a világjárványra is, amely – mint mondta – rámutatott, hogy "amikor valódi vezetői döntések szükségesek, akkor az intézmények kudarcot vallottak", és

a hatékony válaszlépések nemzeti, kormányközi alapon születettek. Ez adta a magyar válságkezelés sikerét is

– húzta alá.

A miniszter végezetül a nyugat-balkáni bővítési folyamat felgyorsítását sürgette, ami szerinte kulcsfontosságú az EU megerősödésének szempontjából is, különösen miután a közösség nemrég elvesztette az Egyesült Királyságot.

Rámutatott, hogy egyes kollégái gyakran panaszkodnak arra, hogy külső szereplők, például Oroszország vagy Törökország befolyásszerzésre törekszenek a régióban, de eközben nem haladnak a csatlakozási tárgyalások. "A geopolitikában nincsen vákuum. Ha mi nem integráljuk a térséget, akkor más fogja, és nekünk csak a siránkozás marad" – közölte.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×