Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.9
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Védőfelszerelést viselő gyógytornász átmozgat egy beteget a fővárosi Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika koronavírussal fertőzött betegek fogadására kialakított intenzív osztályán 2021. április 9-én.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Egészségügyi szakdolgozói kamara: egyre inkább visszaköszön a tavaszi járványhelyzet

Egyre több a koronavírusos beteg a kórházakban, akik speciális kezelést igényelnek, az egészségügyi dolgozók pedig egyre leterheltebbek – mondta a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke. Balogh Zoltán szerint a helyzet folyamatosan romlik, mert egyre jobban hasonlítanak a tavaszi számokhoz a járványadatok.

Az egészségügyi szakdolgozóknak egyre nehezebb körülmények között kell helytállniuk – hívta föl a figyelmet az InfoRádióban a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke. Extrém mód növekszik ugyanis a gépi lélegeztetésre szoruló betegek száma.

Balogh Zoltán emlékeztetett, a kapacitások rendelkezésre állásában az 1000 fő még egy kiszámíthatóságot jelent az egészségügyben, de ez a szám hétről hétre növekszik, azzal együtt, hogy az ágy mellett dolgozó kollégák száma még elegendőnek mondható. Bár ez az arány a korábbi hullámokhoz képest kedvezőtlenebbül alakul, hiszen tavasszal megtörtént a szolgálati jogviszony átállás, ami következtében több ezeren távoztak az egészségügyi rendszerből, akiknek csak egy részét sikerült pótolni – tette hozzá a szakember.

Balogh Zoltán beszélt arról is, hogy idealisztikus esetben húsz betegre egy orvosnak és öt ápolónak kell jutnia, de egy olyan munkakörnyezetben, ahol néhány óránként a betegápolónak ki kell költöznie a védőruházatból, hogy a saját szükségleteit is meg tudja oldani – a betegek súlyossági fokának figyelembevétele mellett – már négy-öt páciens is hatalmas terhet jelent, miközben a valóságban időnként ennél jóval több beteget kell, hogy ellássanak.

A kamara elnöke kitért az egészségügyben elrendelt legutóbbi változásokra is. Elmondta, egy-egy kórházi struktúrán tartalékágyakat kell fenntartani az esetlegesen bekerülő Covid-betegek ellátására, így bizonyos tervezett műtéteket halasztani kénytelenek az intézmények. Más betegek ellátására pedig a korábban megszokottnál jóval kevesebb ápolási napot biztosítanak és hamarabb engedik el, helyezik át őket más ellátási formába.

Balogh Zoltán elmondta azt is, hogy napról napra nő a kórházak zsúfoltsága, tehát nem véletlenül vannak a már említett ágyfelszabadítások, hogy minél szakszerűbben és minél jobb körülmények között lehessen fogadni az újabb és újabb ellátásra szoruló Covid-betegeket. De azt is lehet látni, hogy a betegeknek a súlyossági foka egyre komplexebb ellátást igényelnek – tette hozzá a kamara elnöke, aki szerint sok megyei intézményben olyan alacsony a létszám, hogy az otthoni szakápolásból kívánnak bevonni embereket az oltópontokra.

Hangsúlyozta:

kommunikálni kell a döntéshozók felé, és meg kell mutatni azokat a helyzeteket, amiket a felsőbb szinteken nem láthatnak.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×