Szűts Ildikó nagyon nehéz kérdésnek nevezte, hogy a Budapest Gyógyfürdői és Hévízei Zrt. vajon túl van-e a nehezén, merthogy nem tudja senki, hogy mi fog következni. A vezérigazgató emlékeztetett, sok szó esik egy negyedik hullámról, a BGYH azonban bízik abban, hogy az már nem fog bezárással párosulni. Ennek ellenére az látható, hogy az emberek továbbra is tartanak – legalábbis tartottak – attól, hogy fürdőbe menjenek, így

egy nagyon lassú felfutás tapasztalható a harmadik hullám után.

Korábban ugyanis azzal számoltak, hogy hasonló lesz a helyzet, mint ami a tavaly márciustól májusig tartó első hullámot követően, június–júliusban lezajlott, ezzel szemben a tapasztalat az, hogy „nagyon óvatosan jönnek az emberek” – ismételte meg.

Természetesen most, hogy ilyen 36-37-38 fokok vannak, a strandok azért tele vannak, jegyezte meg Szűts Ildikó, ennek ellenére a turizmus, a turisták hiánya érezhető a budapesti fürdőkben, ami egy lassabb forgalom- és bevételnövekedést is eredményez.

A BGYH vezérigazgatója egyetértett azzal, hogy az emberekben továbbra is van valamiféle félsz. Megnyugtatásul ugyanakkor kiemelte, a napokban vették kézhez az országos tisztifőorvos a Magyar Fürdőszövetséghez címzett levelét, amiben az áll, hogy bár köztünk van az újfajta vírusmutáció (delta variáns), a negyedik hullám még várat magára. Müller Cecília kérése alapján, bár védettségi igazolványt már nem kell kérni a strandokra, fürdőkbe való belépéshez,

minden egyéb olyan szabályt be kell tartani, amit jó néhány hónappal korábban léptettek életbe:

• óránként kell fertőtleníteni,
• szabályozva van a medencék klórszínteje
• papucs nélkül továbbra sem engednek senkit fürdőkbe, ennek meglétét a bejáratoknál ellenőrzik, és
• tartani kell a másfél méteres távolságok mind a medencékben, mind a szaunákban és gőzlétesítményekben is.

Magyarán az utóbbiak esetében korlátozni kell a létszámot, ami praktikusan azt jelenti, hogy egy húszfős szaunában leginkább nyolcan–tízen lehetnek. Szűts Ildikó megjegyezte, náluk felfestés jelzi az ülőhelyeket a vendégek számára. A vezérigazgató azonban úgy véli, amikor az említett szabályokkal valaki a helyszínen szembesül, nyilván elgondolkodik azon, hogy vállalja, vagy ne vállalja a belépést. Szerinte nagyobb biztonságot jelenthetett az emberek számára, amikor még hatályos volt a védettségiigazolvány-kötelezettség, ami viszont a forgalom vonatkozásában körülbelül mínusz 20 százalékot jelentett.

Válságkezelés

Mint ismert, a Budapest Gyógyfürdői és Hévízei Zrt. vezérigazgatója tavasszal úgy fogalmazott az InfoRádiónak, hogy a múlt novemberi zárlat óta egy borzasztóan nehéz időszakon vannak túl, amely során szabályosan válságot kellett kezelniük.

Szűts Ildikó a keddi Arénában ezzel kapcsolatban kifejtette: a válságkezelésnek több eleme volt. Az első, amivel szembesültek a pénzügyi válság volt, ami a mai napig benne van életükben. Ehhez hozzátartozik, jegyezte meg, hogy amikor ő 2020. január 29-én átvette az irányítást, a cég bankszámláján nagyjából 1,2 milliárd forintos likviditás volt, tehát ennyi volt a rendelkezésre álló pénz úgy, hogy nem került befizetésre a korábbi menedzsment által 2017 és 2018 osztaléka a főváros számára.

A vezérigazgató elismerte, hogy elődje, Szőke László idején nyereségesen működött a fürdővállalat, „csak például nem fizettek be 1,4 milliárd forint osztalékot, tehát

úgy vettük át a céget, hogyha minden kifizetésre került volna, akkor már mínuszban vagyunk”.

Hozzátette: ráadásul a korábbi vezetés idején két nagyobb fürdőberuházás – Pesterzsébet, Csillaghegy – is történt, több mint tízmilliárd forint értékben, aminek a jelentős része saját forrásból, tehát nem hitelek felvételéből történt, amit Szűts Ildikó nagyon kockázatos lépésnek tart. „Ha ebből a tízmilliárd forintból mondjuk két–három–négy milliárd forint bent maradt volna likviditásban a cégben, akkor nyilván a pandémiás időszakot is egészen más módon tudja átvészelni a cég” – emelte ki.

Ami az elkönyvelt veszteséget illeti, a tavalyi évben

mínusz 3 milliárd forinttal zárta az évet a Budapest Gyógyfürdői és Hévízei Zrt.,

ami miatt két forrásnak a felhasználása is szükségessé vált a fizetőképesség fenntartásához. Az egyik a csillaghegyi beruházás utófinanszírozásának a hitele volt, ami nagyjából 2,4 milliárd forintot jelentett, a másik a városvezetés által a cég számára nyújtott fővárosi hitel, ami 1,5 milliárd forint volt. Összességében tehát 3,9 milliárd forint likviditást kellett betolni a cégben annak érdekében, hogy tudjuk menedzselni az elmúlt másfél évet” – ismertette a vezérigazgató.

Szűts Ildikó az InfoRádió érdeklődésére azt is közölte:

853 kollégájuk munkahelyét tudták megőrizni a járvány idején,

ami a megítélése szerint egy nagyon komoly teljesítmény, pláne úgy, hogy közel tíz hónapig be voltak zárva a fürdők. „Közel tíz hónapig semmilyen árbevétel nem keletkezett, a kollégák pedig a bérüknek a 81,5 százalékát kapták, tehát egzisztenciálisan biztosítva volt, hogy ne lehetetlenüljenek el” – hangsúlyozta a szakember.

Sztereotípia, hogy drágák a fürdők, gyógyhelyek?

A műsorban arról is szó esett, hogy ha összehasonlítjuk a budapesti gyógyfürdőknek az árait a külföldi, például az osztrák vagy olasz árakkal, az látható, hogy nagyságrendileg 20-25 százalékkal olcsóbbak a hazai létesítmények belépői.

„Tehát rendkívül olcsó”

– szögezte le Szűts Ildikó, azzal kiegészítve, hogy nyilván, ha a magyar fizetőképes kereslet oldaláról nézi az ember, akkor az 5900 forintos belépő, mondjuk a Gellért-fürdőbe drágának tűnhet.

A vezérigazgató ugyanakkor arra is fölhívta a figyelmet – amire elmondása szerint egyébként az elmúlt időszakban nem sok marketinget fordított a BGYH –, hogy

létezik egy úgynevezett Zsigmondy-kártya,

ami összességében 5 ezer forintba kerül, azonban azzal már 2900 forintért látogatható például a már említett Gellért-fürdő, ahogyan a Széchenyi- és Rudas fürdő is. Tehát egy olyan kedvezményről van szó, ami kimondottan a budapesti, illetve a magyar vendégek számára lett kitalálva a BGYH részéről. „Ha valaki azt szeretné, hogy olcsón, megfizethető áron jusson ezekbe a történelmi fürdőkbe, akkor Zsigmondy-kártyát kell igényelni” – amire már online módon is van lehetőség.

A másik, a bérletkérdés – tette hozzá Szűts Ildikó –, amikkel az egy belépésre jutó árak nagyon komoly kedvezményt jelentenek, hiszen sok esetben nagyságrendileg 40 százalékos áron lehet velük belépni a fürdőkbe.

Rác fürdő

A vezérigazgató annak részleteiről is szót ejtett az InfoRádió Aréna című műsorban, hogy miként került ismét a Budapest Gyógyfürdői és Hévízei Zrt. tulajdonába a Rác fürdő. Mint fogalmazott, miután a május 31-i nyilvános árverésen a BGYH volt az egyedüli ajánlattevő, csak azt kellett kivárniuk, hogy az arra jogosultak élnek-e az elővásárlási jogukkal, azonban erre végül nem került sor, így a Budapest Gyógyfürdő és Hévízei Zrt. veheti meg a Rác Fürdőt, vásárolhatja meg a felszámolás alatt lévő vagyonból.

Szűts Ildikó hozzátette: a továbbiakban meg kell majd vizsgálni, hogy a létesítmény milyen állapotban van, és milyen felújítást kell elvégezni műszakilag, de koncepcionálisan a fővárossal kell majd egyeztetniük, hogy mi a jövőképe a szállodának, illetve a fürdőnek.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!