eur:
409.4
usd:
374.68
bux:
74343.85
2024. november 5. kedd Imre
Szloszjár Balázs dandártábornok, a Magyar Honvédség 5. Bocskai István Lövészdandár parancsnoka beszédet mond a Koszovóba induló, Magyar Honvédség KFOR (Kosovo Force) Kontingens 22. váltásának kibocsátó ünnepségén a debreceni Kossuth téren 2020. február 11-én. A magyar katonák márciustól hat hónapon át teljesítenek szolgálatot a NATO-parancsnokság alatt működő nemzetközi békefenntartó haderő részeként, feladatuk a rend és biztonság fenntartása Koszovóban.
Nyitókép: MTI/Czeglédi Zsolt

Külföldi missziók: nagyobb gond az összezártság, mint egy életveszélyes helyzet?

A család, a szerettek hiánya a legnehezebb a katonáknak egy misszióban. Emellett az összezártság és a szokatlan időjárási körülmények azok, amik megviselik őket. Az InfoRádió Szloszjár Balázs dandártábornokot, a Magyar Honvédség 5. Bocskai István Lövészdandár parancsnokát kérdezte.

Szloszjár Balázs dandártábornok szerint, aki maga is több alkalommal megjárta Afganisztánt, egy civil számára nem könnyű leírni, mit is jelent egy több hónapos külföldi misszió. Bár a helyzetek jellemzően bonyolultabbak, a katonákat jól felkészítik a kihívásokra, és „sárga csekk-problémák” sincsenek, így bizonyos szempontból egyszerűbb a kinti lét – magyarázta a parancsnok.

A hazaérkezés, hogy az ember a kedvese nyakába borulhat, nagyon jó érzés: „amikor én először hazajöttem Afganisztánból, a reptéren megcsókoltam a földet, hogy végre hazaértünk” – fogalmazott.

Talán nem is véletlen, hogy a magyar katonák külföldi missziói hat–hét hónaposak. Szloszjár Balázs egyetértett azzal, hogy ez az idő, ami „kibírható”, és még az ember családja is tolerálni képes. Természetesen más nemzetekénél lehet eltérés, például az amerikai hadseregnél az egyéves missziók a megszokottak.

A dandártábornok – a család hiányán túl –

a legnagyobb problémaként az összezártságot említette, így a felkészülés során elengedhetetlennek érzi, hogy a katonák megszokják a monotonitást,

amit a különféle motivációk – pénz, új tájak és kultúrák megismerése – kialakítása nagyban megkönnyíthet.

A parancsnok elismerte, sajnos

elfordulhat, akár a filmvásznon, hogy egy misszióról hazatérő katona „megreccsen”,

és egy huszonéves fiatal egész életére tönkremegy. Mindez nagyban függhet, hogy ki, melyik váltásban teljesít külföldön szolgálatot, és mi tapasztal odakinn. Azzal együtt, hogy a missziókat nagyon komoly orvosi- és pszichológiai szűrés előzi meg. „Ettől függetlenül a megváltozott körülmények – a megváltozott időjárás, azok az események, amik történhetnek – nyomot hagynak az emberben.” Ezért is fontos, hogy visszajövetel után ugyancsak nagyon komoly pszichológiai visszaszűrése van a HM-nek, hogy minél kevesebbeknél forduljon elő hasonló.

Az időjárásra visszakanyarodva megjegyezte, Afganisztánnak nagyon furcsa időjárásra van: „volt olyan nap, amikor reggel havazott, de annyira, hogy még a norvégok is felöltöztek, délben 40 fok meleg volt, este megjött az árvíz egy óriási esővel”. Ezt a fajta klimatikus változékonyságot kicsit nehéz elviselni, de az erre történő felkészülés, hogy mennyi vizet és milyen ételeket fogyaszthat az ember, és persze mikor, szintén részét képezi a kiképzésnek.

Szloszjár Balázs azzal kapcsolatban nem látott különösebb problémát, hogy a katonákat mentálisan megviselné, hogy bármikor kialakulhatnak életveszélyes szituációk. „Amikor a katona fel van rá készülve, tud reagálni a váratlan helyzetre, nem miden esetben természetesen, de szerintem a magyar katonák 99 százalékban mindig jól reagáltak a különböző támadásokra, egyéb, előre nem látható dolgokra.”

Az InfoRádió Aréna cím műsorának vendége a Magyar Honvédség új parancsnoka, Ruszin-Szendi Romulusz vezérőrnagy volt néhány hete. A vele készült teljes interjút itt olvashatja, illetve hallgathatja meg.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.06. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa
Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A küzdelem rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek. Az első, Dixville Notchból érkező eredmény döntetlen is lett. Ideális esetben holnap reggelre lehet már látni, ki lesz a következő elnök, de nem teljesen kizárható, hogy ismét kell néhány napot várnunk. Közben a választás folyamatát vihar, áradás, technikai problémák és bombafenyegetések hátráltatják. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×