eur:
409.29
usd:
375.59
bux:
74383.46
2024. november 5. kedd Imre
Orvos figyeli egy koronavírusos beteg lélegeztetését  a Jósa András Oktatókórház COVID-intenzív osztályán Nyíregyházán 2020. november 25-én.
Nyitókép: MTI/Balázs Attila

Szakdolgozói kamara: már nem is az intenzív osztályokon a legrosszabb a helyzet

A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke szerint a fizikai terhek mellett a lelki terhek a legnehezebbek, sok kollégájuk olyan helyzeteket él át a kórházakban, ahol már nem tudnak segíteni.

Balogh Zoltán az ATV Start című műsorában azt mondta: a dolgozók egyre jobban kiégnek, hallanak olyanról is, hogy egy-egy kolléga sírva megy be dolgozni, vagy akár sírva fejezi be a műszakját. Volt olyan eset is, hogy emiatt valakit műszak közben le kellett váltani. A kamarai elnök szerint ha kilábalunk a járványból, még hónapok kellhetnek ahhoz, hogy az egészségügyi dolgozók ezt feldolgozzák.

Az intenzív ellátásban is fokozatosan növekvő terhek vannak, már több beteg jut egy-egy dolgozóra, mint korábban, de a háttérellátási területeken – azokon a Covid-osztályokon, ahová az intenzív ellátás előtt vagy után kerülnek a betegek – talán még nagyobb teher van a dolgozókon – mondta, és úgy fogalmazott:

nagyon gyenge láncszem az egészségügyi dolgozó a mostani rendszerben, ugyanis kevesen vannak.

Van olyan, hogy egy dolgozó akár 20 műszakot is lehúz egy hónapban, de Balogh Zoltán beszélt egy családanyával, aki 13 folyamatos műszak után tudott csak szabadnapra menni. Úgy látja, akár a járóbeteg ellátásból is kellene kollégákat átvezényelni, de az önkéntes segítőkre is szükség lenne. Emellett

a már nyugdíjas kollégák is sokat segíthetnének, ha néhány órában vissza tudnának menn.

Balogh Zoltán azt mondta, azokban az országokban, ahol az ápolási szakemberek száma magasabb, tanulmányok mutatták ki, hogy a halálozási mutatók alacsonyabbak. Ágyakból, lélegeztetőgépekből itthon van elég, de a hadra fogható szakemberekből kevés van.

Címlapról ajánljuk

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: javában zajlik Trump és Harris küzdelme, ez lehet minden idők egyik legszorosabb választása

Amerikai elnökválasztás 2024: javában zajlik Trump és Harris küzdelme, ez lehet minden idők egyik legszorosabb választása

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A küzdelem egyébként rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek, az első, Dixville Notchból érkező eredmény pedig döntetlen is lett. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×