Az európai ügyekért felelős államtitkár szerint nem igazán történt előrelépés az európai uniós állam- és kormányfők múlt heti távkonferenciáján a pandémiát illetően. Ökrös Oszkár ismertetése szerint kitüntetett szerepe volt a vakcinaelosztás kérdésének, jelesül, hogy a csúcstalálkozót megelőzően néhány tagország – Bulgária, Csehország, Horvátország, Lettország és Szlovénia, a csoport élére pedig Ausztria állt – levélben fordult az Európai Tanács elnökéhez, hogy az általuk hátrányosnak vélt, unión belüli vakcinaelosztási kérdésre lehetőleg szülessen valamiféle megoldás. Ugyanis, ha mind a hat gyártó képes lenne az unió teljes lakosságát ellátni vakcinával, akkor mindenkinek a prorátája a teljes lakosságát lefedné, de erről szó sincs. Hiszen mindegyik tagállam szabadon dönthette el, hogy melyik gyártó vakcinájára és annak milyen kiszállítási ütemezésére „fogad”, és emiatt álltak elő azok az aránytalanságok, amelyeket a hat említett kormányfő sérelmezett – magyarázta az igazsásügyi tárca államtitkára az InfoRádió Aréna című műsorában.

A vita tehát az aránytalanságokról folyt, és az Európai Uniótól nem idegen módon egy „dodonai” megoldás született: egyfelől rögzítették az állam- és kormányfők, hogy továbbra is tartják magukat a proráta-elosztási kulcshoz, és néhány tagállam számára kifejezetten „vörös vonal” volt a tárgyalások során, hogy ezt megerősítsék.

Másrészről azonban kimondták azt, hogy az úgymond rászoruló tagállamok részére – azok, akik önhibájukon kívül kerültek ebbe a helyzetbe, hiszen a szerződések egy jelentős részét még a releváns információk nemhogy beérkezése, hanem keletkezése előtt kellett eldönteni – szolidaritáson vagy rászorultságon alapuló új elosztásról fognak dönteni majd az uniós állandó képviselők. Fontos kitétel azonban, hogy ez nem valamennyi vakcinára nézve értendő, hanem egy tízmilliós Pifzer–BioNTech kontingensre vonatkozik, amely a negyedik negyedévre előirányzott százmilliós tételből határidő előtt érkezhet a gyártó jelzése szerint - jegyezte meg Ökrös Oszkár.

Hogy melyik állam számíthat rászorulónak, az európai ügyekért felelős államtitkára úgy véli, ennek eldöntésében a legindikatívabb adatsor az átoltottsági arány lehet.

„Csak” eddig kell kihúzni

Ökrös Oszkár a várható uniós forrásokkal kapcsolatban kifejtette: jelenleg két külön összegről, forráscsomagról van szó. Az egyik, az az úgymond hagyományos vagy békeidős uniós költségvetés, a 2021–27-es többéves pénzügyi keret, amelyről mindenképpen ebben az időpontban született volna megállapodás, míg a koronavírus-járványra, valamint az általa okozott gazdasági felfordulásra válaszul született döntés a másik, a Következő Nemzedék EU (Next Generation EU) nevű mentőcsomagról. Utóbbi fő elemét a helyreállítási és ellenálló-képességi eszköz képezi, amely egyrészt vissza nem térítendő támogatásokat, másrészt hiteleket határoz meg a tagállamok részére, hogy kilábaljanak ebből a gazdasági válságból. Úgyhogy a normál költségvetés és a helyreállítási eszköz tárgyalásai párhuzamosan zajlanak.

A Következő Nemzedék EU tekintetében, miután ennek esetében még nincs egy „kitaposott ösvény”, hiszen nem egy rendszeresen visszatérő pénzügyi eszköz, április 30-ig kell a tagállamoknak a saját, úgynevezett helyreállítási és ellenállóképességi tervet benyújtani. Az Európai Bizottság ezt követően két hónapon belül mond értékelést, majd a Tanácsnak szavaznia kell a tervekről, és miután ez megtörtént, kezdődhet az abban foglalt projektekre a korábban odarendelt pénzeknek a folyósítása – magyarázta az Igazságügyi Minisztérium európai uniós ügyekért felelős államtitkára.

Bár a fentiek ismeretében nem tűnhet dinamikusnak a folyamat, a helyreállítás sürgető természete miatt beépítettek a rendszerbe egy úgynevezett fejnehéz tervezést, ami azt jelenti, hogy a 2021–27-es időszakból az első két évben kell a teljes összeg 70 százalékát szétosztani, majd ezt követően kerülhet sor a maradék 30 százaléknak a kiutalására. Vagyis „csak” addig kell kihúzni, amíg ez az első 70 százalék meg nem érkezik – értett egyet az államtitkár, megjegyezve, hogy többszörösen idézőjelbe téve azt, hogy „csak”. Illetve feltételezve azt, hogy amikor az összeg megérkezik, akkor ez valamennyi tagállamban a tervek szerint fog hasznosulni, és a helyreállítás és az ellenálló-képesség építése valóban megtörténik, nemcsak a tervek nevében fog szerepelni – tette hozzá.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!