Infostart.hu
eur:
385.19
usd:
328.11
bux:
109607.58
2025. december 13. szombat Luca, Otília
Nyitókép: E.ON/Fekete Daniel

Kimaradtak a digitális oktatásból, de leküzdötték a hátrányt

Sikeresen zárult az év végén a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet és az E.ON Hungária Csoport közös programja, amelynek célja a digitális oktatásból tavasszal kimaradt gyerekek felzárkóztatása volt. A csaknem fél éven át tartó Kapaszkodó 2.0 programsorozat különböző állomásain több száz gyerek vett részt, és a megszerzett tapasztalatok alapján a segélyszervezet szakértői egy új oktatási módszertant dolgoztak ki. A gyerekek fejlesztését nyári táborokban kezdték, az őszi–téli időszakban tanulóműhelyekben folytatták, a felzárkóztatást élménynapok egészítették ki.

Több száz gyerek megsegítését célozta meg nyáron a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet és az E.ON Hungária Csoport közös programja. Az energiacég 50 millió forintos támogatásával azoknak a sokgyermekes, nehéz helyzetben élő családoknak nyújtottak segítséget, amelyeknél a gyerekek nem, vagy csak részben tudtak részt venni a koronavírus-járvány miatt tavasszal bevezetett digitális oktatásban, mert nem álltak rendelkezésükre az ehhez szükséges digitális eszközök vagy hiányosak voltak a használatukhoz szükséges készségek, ismeretek.

Ennek a problémának a megoldására olyan összetett, több hónapos szakmai programot dolgoztak ki, amellyel nem egyszeri segítséget, hanem

folyamatos fejlődést és emellett kikapcsolódást is biztosítottak a gyerekeknek.

Nyáron hat egyhetes tábort szerveztek a gyerekeknek, az őszi–téli időszakban pedig tanulóműhelyekben folytatták velük a közös munkát összesen négy helyszínen: a Somogy megyei Kastélyosdombón, valamint a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Olaszliszkán, Boldogkőújfaluban, illetve Vizsolyon.

A program egyik célja az volt, hogy ismét strukturálttá váljanak a részt vevő diákok napjai, a gyerekek visszazökkenjenek a megszokott kerékvágásba és visszaépüljenek a tanuláshoz szükséges koncentráció keretei. Mivel a foglalkozások időpontjai – iskolaidőben a délutánok és a hétvégék, illetve a nyári szünet máskor gondtalan napjai – a gyerekek számára korábban nem a tanulásról szóltak, a motiváció, a lendület megtartására kiemelten figyeltek a szervezők, így

az élményszerűség kiemelt szerepet játszott a programok előkészítésekor.

A program keretében összesen 12 pedagógust szerződtettek a kijelölt falvakba, hogy segítsék a gyerekeket a lemaradások kezelésében. A tanulóműhelyek a szakemberhiány miatt is hiánypótló támogatást jelentettek a településeknek. Kastélyosdombón bentlakásos hétvégi tanulóműhelyeken, a többi helyszínen iskola utáni, délutáni foglalkozásokon vehettek részt a gyerekek. A résztvevők kiscsoportos foglalkozásokon folyamatos támogatást kaptak a tanulásban, a szakemberek nyomon követték, hogy az egyes tantárgyakból mennyire vannak lemaradva és személyre szabottan támogatták a felzárkózást – olvasható az E.ON és az Ökumenikus segélyszervezet sajtóközleményében.

A gyerekek nem csak rutinos használóivá váltak a digitális eszközöknek, hanem a programozás alapjaival is megismerkedhettek a projektnek köszönhetően. A Segélyszervezet a tabletek és számítógépek mellett VR-technológiával, drónokkal, 3D nyomtatókkal, Beebotokkal és LEGO robotokkal is bővítette digitális eszközparkját, amelyek teljesen új területet nyitottak a gyerekek felzárkóztatásában.

„Sok esetben a hátrányos helyzetű családokból érkező gyerekeknek nincs jövőképük. Nem terveznek, az életük egyes lépéseinek, döntéseinek a következményeit sem látják, a programozás a strukturált gondolkodás fejlesztésében is tud segíteni. Kiemelten fontos, hogy a tanulás mellett élményt is adtunk a gyerekeknek, ami feltölti és tovább motiválja őket a közös munkára, a felzárkózásra” – mondta el Lehel László, az Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója.

A diákok a jól elvégzett feladatokért, szorgalomért, órai aktivitásért tallérokat kaptak, amiket később egy általuk választott, a digitális tanulást is támogató eszközökre, például tabletre, mobiltelefon-tartóra, fülhallgatóra válthattak be. A tallérrendszert a gyerekekkel közösen alakították ki, bevonva őket a döntésekbe, ezzel is fejlesztve és aktivizálva a résztvevőket.

„Valós segítséget nyújtó programot álmodtunk meg, hogy

a kiválasztott gyerekeknek olyan kapaszkodót nyújtsunk, amely segítségével később önállóan is boldogulnak majd.

Ezt a célt nem lehet egy–két nap vagy hét alatt elérni, folyamatos jelenlétre és személyre szabott gondoskodásra, a motiváció és a lelkesesés fenntartására van szükség, így összetett programban és hosszabb időtávban gondolkodtunk. A gyerekek látványos fejlődése és tanulmányi eredményei a legbeszédesebb visszajelzést jelentik számunkra” – tette hozzá Jamniczky Zsolt, az E.ON Hungária Csoport igazgatóságának tagja.

A tanuláson kívül a Kapaszkodó 2.0 program részeként összesen 180 gyermek vehetett részt nekik szervezett élménynapokon is. Az ismeretterjesztő és motiváló programokon a gyerekek új eszközöket próbálhattak ki, inspiráló tapasztalatokat szerezhettek és közelebb kerültek tanulótársaikhoz is, így könnyebben nyíltak meg az órákon is.

A program sikerességének egyértelmű visszajelzése, hogy a környező települések számos iskolájából érkezett megkeresés, hogy ők is szívesen csatlakoznának a Kapaszkodó 2.0 fejlesztő és élményt adó programjához.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.15. hétfő, 18:00
Mészáros Andor
az Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK Történeti Intézetének docense
Wambach: A magyar gazdaságban a legtöbb területen aggasztó a helyzet

Wambach: A magyar gazdaságban a legtöbb területen aggasztó a helyzet

Achim Wambach, a Leibniz Centre for European Economic Research (ZEW Kutatóintézet) igazgatója és a Mannheim Egyetem professzora szerint a magyar gazdaság elmúlt évekbeli stagnálását több különböző tényező (EU-s források hiánya, egyes szektorok túlszabályozása, külkereslet csökkenése) okozza, a trendek pedig hosszú távon sem biztatóak. A közgazdász a Portfolionak adott interjújában arról is beszélt, hogy Magyarország sokat profitálhatna az európai értékláncok földrajzi átrendeződéséből, ehhez azonban kiszámíthatóbb szabályozási környezetre és gazdaságpolitikára lenne szükség. Wambach véleménye szerint Közép-Európa és Magyarország gazdasági jövője a jó minőségű oktatásban és a kutatás-fejlesztésben van, a régió ugyanis csak ezen keresztül tud majd meghatározóvá válni bizonyos gazdasági területeken és a korábbinál szervesebb módon bekapcsolódni a nemzetközi ellátási láncokba.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. december 13. 06:49
×
×
×
×