Falus András szerint ha a társadalom 10–20, legfeljebb 30 százaléka fog élni az oltás lehetőségével, egyértelmű annak a veszélye, hogy nem fog kialakulni az a szintű védettség, ami leállítaná a járványt. Ehhez ugyanis 60-70 százalék lenne szükséges.
A szakember az oltásellenesség hátterében két okot lát. Egyik az egészségnevelés hiánya, ugyanis meg kellene tanítani a gyerekeknek – az általános iskolától fölfele –, hogy a testüket ismerjék, hogy tudják azt, hogy mi történik például, ha egy baktérium bekerül a szervezetbe, és hogy kell ezt kezelni. A másik probléma, hogy a felnőtt emberek mindenféle anekdotikus történeteket hallanak/mondanak az oltásokkal kapcsolatos problémákról, amiket egyik-másik páciensnél okozott. Terjed a fáma, mint a vírus – fogalmazott az immunológus.
Kiemelte: a mellékhatás nemhogy veszélyes, hanem kötelező,
ezzel ugyanis egy aktív immunizálást végzünk. Ha nem alakul ki egy helyi kis gyulladás, ha nem fáj a szúrás helye másnap és pirosodik meg, netán nem lesz hőemelkedés, akkor sikertelen az oltás. A sejteknek ugyanis meg kell tanítaniuk az immunrendszert emlékezni – a szónak az immunológiai értelmében – arra, hogy itt egy veszélyes kórokozóval áll szemben. Készenlétben tartva a memóriasejteket egy következő baktérium vagy vírus megjelenésére az eredményes védekezéshez – magyarázta a szakember.
A nem kívánt mellékhatások, mint például az, hogy az illető felkarja – ahová az injekciót kapta – a vártnál jobban fáj, nem bírja felemelni, hosszabb ideig tart a gyulladás, esetleg a nyirokcsomók is megduzzadnak, átlagosan 50 emberből 1-nél fordul elő, vagyis 2 százaléknál, ami soknak tekinthető. Ennél súlyosabb mellékhatás, mint mondjuk átmeneti érzéketlenség az érintett területen, a magas láz, nagyjából minden 10 000-dik emberből 1-nél jelentkezik, de
olyan, hogy valakinek allergiás, úgynevezett anafilaxiás, életre is veszélyes tünete legyen, az 5 millió emberből 1-nél fordul csak elő.
Falus András szerint attól sem kell tartani, hogy miután a vakcinák „nagyon sebtében” készültek el, nem feltétlen megbízhatóak. Ugyanis a modern biotechnológia, a molekuláris biológia és a genetika ugrásszerű fejlődésen mentek keresztül, a mostanihoz hasonló együttműködés és nyitott fejlesztés, nyilvános és számonkérhető, tudományosan vitákban megalapozott információcsere, ami március óta a világon van, soha az emberiség történetében nem volt. Az immunológus úgy véli, a mögöttünk álló tíz hónap többszöröse annak – érdemi értelemben –, mint ami például eddig történt a kanyaróval, a mumpsszal, a rózsahimlővel.
Ezért mindenkit arra bízta, oltassa be magát, már csak azért is, mert az oltást mindannyiunk ügyének, nem pedig magánügynek tekinti, hiszen aki nem teszi meg, nemcsak fertőződhet, hanem fertőzhet is a továbbiakban.
