Infostart.hu
eur:
386.34
usd:
332.62
bux:
120688.04
2026. március 3. kedd Kornélia
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter beszédet mond a dél-koreai Doosan elektromos autóipari beszállító vállalat beruházásbejelentésén Budapesten, a minisztériumban 2020. október 30-án. A Tatabánya melletti gyár építését a kormány vissza nem térítendő támogatással segíti. Ennek összegéről a kormány, a vállalat és az Európai Bizottság között még zajlanak a tárgyalások. A vállalat első százmillió euróból megvalósuló tatabányai gyárát 15 millió euróval támogatták.
Nyitókép: MTI/Mónus Márton

Az orosz és a kínai vakcináról is elárult részleteket Szijjártó Péter

A koronavírus-járvány határozta meg idén a nemzetközi politikai folyamatokat, így a külügyminisztérium feladatait is. Komoly szerepet róttak a tárcára a járvány miatt előállt egészségügyi, gazdasági és társadalmi kihívások - mondta a külgazdasági és külügyminiszter az Országgyűlés külügyi bizottságának csütörtöki ülésén.

Éves meghallgatásán Szijjártó Péter kiemelte: a cél, hogy az egészségügyi rendszer működőképes maradjon, ennek kell alárendelni az intézkedéseket és a döntéseket. Ehhez megfelelő személyzet, védőeszköz és berendezés kell, az utóbbiak külföldi beszerzésénél hárult feladat a Külgazdasági és Külügyminisztériumra (KKM) - emlékeztetett.

Elmondta: védőeszközöket alapvetően mindenki Kínából akart vásárolni, nagy küzdelem folyt az országok között, az egész világ sorban állt. Magyarországon beteg ellátatlanul nem maradt, a védekezéshez szükséges eszközök rendelkezésre álltak, 185 repülőgép hozott eszközöket - közölte.

Szijjártó Péter szerint fontos levonni a következtetéseket: keleti és nyugati irányban is érdemes jó, pragmatikus kapcsolatokat fenntartani, s fontos a saját védőeszközgyártó-kapacitás kiépítése. Ugyancsak lényeges a megfelelő szállítási kapacitás is, ezért vettek egy teherszállító repülőgépet - fűzte hozzá.

Kiemelte: a megoldást a vakcina jelenti, oltóanyagokat Keleten és Nyugaton is fejlesztenek, a kormánynak kötelessége biztosítani, hogy a lehető leggyorsabban biztonságos oltóanyaghoz jussanak az emberek. Nem lehet sem politikai, sem ideológiai kérdést csinálni a vakcina ügyéből - hangoztatta.

Kitért arra: Nyugaton öt vakcinafejlesztési projekt fut, és Magyarország 17,5 millió adag vakcinát kötött le. A Pfizer tart legelőrébb az engedélyezési folyamatban, az év végéig meglehet az engedély - közölte.

Arról is beszélt, hogy Kínában három gyártóval állnak kapcsolatban, és a héten megkapják az oltóanyagok dokumentációját. Az orosz vakcinát illetően pedig magyar szakemberek a múlt héten kimehettek Oroszországba, és azt mondták, a lehető legfejlettebb technológiával találkoztak - tette hozzá.

Kihívások

A külügyminiszter a gazdasági kihívásokkal kapcsolatban kifejtette: teljesen új világgazdasági korszak kezdődött, és komoly verseny indult a kapacitások újraelosztásáért. Az eddigi eredmények alapján Magyarország a nyertesek közé tartozik - jelentette ki.

Megjegyezte: Magyarországon a segélyek helyett a munkahelyek biztosítására helyezik a hangsúlyt, ennek érdekében támogatják a beruházásokat.

A társadalmi kihívásokról elmondta: amikor tavasszal beütött a járvány első hulláma, a teljesen ismeretlen és váratlan egészségügyi kihívás komoly riadalmat okozott, és szigorú intézkedések, korlátozások léptek életbe. A magyar államnak az volt a feladata, hogy minden külföldön lévő és hazatérni akaró magyarnak biztosítsa a lehetőséget a hazatérésre, és több mint 11 ezer embernek segítettek - idézte fel. Hozzátette: minden idők legnagyobb magyar hazatérési akciója volt ez, mindenkit hazahoztak, aki haza akart jönni.

Kérdések

Szijjártó Péter a bizottság elnöke, Németh Zsolt (Fidesz) kérdésére elmondta: úgy tűnik, az ukrán kormányzat politikai fókuszában továbbra is a kárpátaljai magyarok fenyegetése áll,

elfogadhatatlan, ami ott történik, a nyugati országok mégsem szólalnak meg az ügyben.

Az uniós költségvetésről elmondta: az uniós források járnak a magyaroknak, mert hozzájárulnak az Európai Unió (EU) gazdasági teljesítményéhez, és Magyarország a csatlakozáskor megnyitotta a piacait. A vétó emelése európai szerződésekben rögzített jog, ezzel élt Magyarország és Lengyelország, és az a megállapodás, amelyet remélhetőleg a mostani csúcson elfogadnak, biztosítja, hogy politikai, ideológiai alapon Magyarországtól forrásokat nem lehet elvenni - jelentette ki.

Több képviselő felvetésére a tárcavezető kiemelte: a kormány nemzetpolitikáját az a hozzáállás határozza meg, hogy megkérdezik a határon túli magyar közösségektől, mire van szükségük, és ők azt kérték, hogy gazdaságilag erősítsék meg a közösségeket, ennek megfelelően gazdaságfejlesztési programokat hajtanak végre.

Gurmai Zita (MSZP) kérdésére közölte: a visegrádi csoportban (V4) a kölcsönös tisztelet alapjára helyezik az együttműködést, és természetes, hogy vannak kérdések, amelyekben nem értenek egyet, de nem bírálják egymást emiatt.

Zsigmond Barna Pál (Fidesz) érdeklődésére elmondta: fel kellene gyorsítani a Nyugat-Balkán euroatlanti integrációját.

Juhász Hajnalka és Nacsa Lőrinc KDNP-s képviselők felvetésére Szijjártó Péter arról is beszélt, hogy az EU-nak segítenie kellene, hogy minden ember ott tudjon maradni, ahol él, támogatnia kellene a megfelelő életkörülmények megteremtését.

Ugyancsak több képviselő érdeklődött a magyar-amerikai kapcsolatok alakulásáról. A külügyminiszter kijelentette: a kölcsönös tisztelet alapján kívánnak közeledni mindenkihez a nemzetközi politikai térben.

Címlapról ajánljuk

Elemző: 700 forintos benzinár is jöhet az iráni háború miatt

Az iráni háborús helyzet hatására emelkedésnek indult a nyersolaj és a földgáz ára. Ha a konfliktus elhúzódik, akkor tartósan magas maradhat az árszint. Ez a tényező, valamint a forint gyengülése és a dollár erősödése azt okozhatja, hogy itthon jelentősen emelkedhetnek a következő hetekben az üzemanyagárak – mondta az InfoRádióban Mohos Kristóf, a Portfolio elemzője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Trump hallani sem akar tárgyalásról, Amerika már a győzelemre készül, Irán mindennél durvább támadással fenyeget – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Trump hallani sem akar tárgyalásról, Amerika már a győzelemre készül, Irán mindennél durvább támadással fenyeget – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak - Trump elnök ma nyíltan visszautasította a tárgyalás lehetőségét. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Délután izraeli lapok arról írtak: Katar és Szaúd-Arábia hamarosan belépnek a háborúba, Izrael és az USA oldalán - Katar ezt később cáfolta. Este Donald Trump amerikai elnök bejelentette: "katonailag eléggé legyőzték" Iránt, szerinte Teherán hamarosan megadja magát. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×