Infostart.hu
eur:
379.5
usd:
321.45
bux:
133008.72
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter beszédet mond a dél-koreai Doosan elektromos autóipari beszállító vállalat beruházásbejelentésén Budapesten, a minisztériumban 2020. október 30-án. A Tatabánya melletti gyár építését a kormány vissza nem térítendő támogatással segíti. Ennek összegéről a kormány, a vállalat és az Európai Bizottság között még zajlanak a tárgyalások. A vállalat első százmillió euróból megvalósuló tatabányai gyárát 15 millió euróval támogatták.
Nyitókép: MTI/Mónus Márton

Az orosz és a kínai vakcináról is elárult részleteket Szijjártó Péter

A koronavírus-járvány határozta meg idén a nemzetközi politikai folyamatokat, így a külügyminisztérium feladatait is. Komoly szerepet róttak a tárcára a járvány miatt előállt egészségügyi, gazdasági és társadalmi kihívások - mondta a külgazdasági és külügyminiszter az Országgyűlés külügyi bizottságának csütörtöki ülésén.

Éves meghallgatásán Szijjártó Péter kiemelte: a cél, hogy az egészségügyi rendszer működőképes maradjon, ennek kell alárendelni az intézkedéseket és a döntéseket. Ehhez megfelelő személyzet, védőeszköz és berendezés kell, az utóbbiak külföldi beszerzésénél hárult feladat a Külgazdasági és Külügyminisztériumra (KKM) - emlékeztetett.

Elmondta: védőeszközöket alapvetően mindenki Kínából akart vásárolni, nagy küzdelem folyt az országok között, az egész világ sorban állt. Magyarországon beteg ellátatlanul nem maradt, a védekezéshez szükséges eszközök rendelkezésre álltak, 185 repülőgép hozott eszközöket - közölte.

Szijjártó Péter szerint fontos levonni a következtetéseket: keleti és nyugati irányban is érdemes jó, pragmatikus kapcsolatokat fenntartani, s fontos a saját védőeszközgyártó-kapacitás kiépítése. Ugyancsak lényeges a megfelelő szállítási kapacitás is, ezért vettek egy teherszállító repülőgépet - fűzte hozzá.

Kiemelte: a megoldást a vakcina jelenti, oltóanyagokat Keleten és Nyugaton is fejlesztenek, a kormánynak kötelessége biztosítani, hogy a lehető leggyorsabban biztonságos oltóanyaghoz jussanak az emberek. Nem lehet sem politikai, sem ideológiai kérdést csinálni a vakcina ügyéből - hangoztatta.

Kitért arra: Nyugaton öt vakcinafejlesztési projekt fut, és Magyarország 17,5 millió adag vakcinát kötött le. A Pfizer tart legelőrébb az engedélyezési folyamatban, az év végéig meglehet az engedély - közölte.

Arról is beszélt, hogy Kínában három gyártóval állnak kapcsolatban, és a héten megkapják az oltóanyagok dokumentációját. Az orosz vakcinát illetően pedig magyar szakemberek a múlt héten kimehettek Oroszországba, és azt mondták, a lehető legfejlettebb technológiával találkoztak - tette hozzá.

Kihívások

A külügyminiszter a gazdasági kihívásokkal kapcsolatban kifejtette: teljesen új világgazdasági korszak kezdődött, és komoly verseny indult a kapacitások újraelosztásáért. Az eddigi eredmények alapján Magyarország a nyertesek közé tartozik - jelentette ki.

Megjegyezte: Magyarországon a segélyek helyett a munkahelyek biztosítására helyezik a hangsúlyt, ennek érdekében támogatják a beruházásokat.

A társadalmi kihívásokról elmondta: amikor tavasszal beütött a járvány első hulláma, a teljesen ismeretlen és váratlan egészségügyi kihívás komoly riadalmat okozott, és szigorú intézkedések, korlátozások léptek életbe. A magyar államnak az volt a feladata, hogy minden külföldön lévő és hazatérni akaró magyarnak biztosítsa a lehetőséget a hazatérésre, és több mint 11 ezer embernek segítettek - idézte fel. Hozzátette: minden idők legnagyobb magyar hazatérési akciója volt ez, mindenkit hazahoztak, aki haza akart jönni.

Kérdések

Szijjártó Péter a bizottság elnöke, Németh Zsolt (Fidesz) kérdésére elmondta: úgy tűnik, az ukrán kormányzat politikai fókuszában továbbra is a kárpátaljai magyarok fenyegetése áll,

elfogadhatatlan, ami ott történik, a nyugati országok mégsem szólalnak meg az ügyben.

Az uniós költségvetésről elmondta: az uniós források járnak a magyaroknak, mert hozzájárulnak az Európai Unió (EU) gazdasági teljesítményéhez, és Magyarország a csatlakozáskor megnyitotta a piacait. A vétó emelése európai szerződésekben rögzített jog, ezzel élt Magyarország és Lengyelország, és az a megállapodás, amelyet remélhetőleg a mostani csúcson elfogadnak, biztosítja, hogy politikai, ideológiai alapon Magyarországtól forrásokat nem lehet elvenni - jelentette ki.

Több képviselő felvetésére a tárcavezető kiemelte: a kormány nemzetpolitikáját az a hozzáállás határozza meg, hogy megkérdezik a határon túli magyar közösségektől, mire van szükségük, és ők azt kérték, hogy gazdaságilag erősítsék meg a közösségeket, ennek megfelelően gazdaságfejlesztési programokat hajtanak végre.

Gurmai Zita (MSZP) kérdésére közölte: a visegrádi csoportban (V4) a kölcsönös tisztelet alapjára helyezik az együttműködést, és természetes, hogy vannak kérdések, amelyekben nem értenek egyet, de nem bírálják egymást emiatt.

Zsigmond Barna Pál (Fidesz) érdeklődésére elmondta: fel kellene gyorsítani a Nyugat-Balkán euroatlanti integrációját.

Juhász Hajnalka és Nacsa Lőrinc KDNP-s képviselők felvetésére Szijjártó Péter arról is beszélt, hogy az EU-nak segítenie kellene, hogy minden ember ott tudjon maradni, ahol él, támogatnia kellene a megfelelő életkörülmények megteremtését.

Ugyancsak több képviselő érdeklődött a magyar-amerikai kapcsolatok alakulásáról. A külügyminiszter kijelentette: a kölcsönös tisztelet alapján kívánnak közeledni mindenkihez a nemzetközi politikai térben.

Címlapról ajánljuk
Küzdenek a hazai éttermek, kevés a vendég és a jó munkaerő – mondja a vendéglátók ipartestületének elnöke

Küzdenek a hazai éttermek, kevés a vendég és a jó munkaerő – mondja a vendéglátók ipartestületének elnöke

Jelentős gondokkal küzd a magyar vendéglátóipar. Ma 15-20 ezerrel kevesebb alkalmazott és 9-10 ezerrel kevesebb üzlet hozza ugyanazt a forgalmat, mint a pandémia előtt, amit akár hatékonyságnövelésnek is tekinthetünk, de az ágazat segítségre szorul, az emberek pedig alig mernek étteremben költeni – hangsúlyozta az InfoRádió Aréna című műsorában Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke.

Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense az InfoRádióban arról beszélt, hogy bár folytatódnak a háromoldalú ukrán-amerikai-orosz tűzszüneti egyeztetések, és Mark Rutte NATO-főtitkár is Ukrajna számára biztató kijelentéseket tett, Moszkva egy jottányit sem enged a követeléseiből, miszerint nem léphetnek idegen erők ukrán földre békefenntartó céllal, Kijevnek pedig feltétel nélkül le kell mondania keleti területeiről. Sőt, az orosz vezetés még mindig hisz abban is, hogy képesek lesznek megszüntetni a teljes ukrán államiságot.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×