„Nyilvánvaló, hogy a Trump-kormány figyelmen kívül hagyta a régióbeli szövetségesei kérését, amikor megindította a támadást Irán ellen. Legalább fél tucat közel-keleti tisztviselő, köztük két külügyminiszter, érkezett Washingtonba az elmúlt hónapban, hogy figyelmeztessen a várható súlyos következményekre, többek között Szaúd-Arábiából, az Egyesült Arab Emírségekből és Ománból” – írja legutóbbi elemzésében a Politico.

A lap idézi az ománi külügyminisztert, aki az X-en tett bejegyzésében azt írta: „Ez a háború sem az Egyesült Államok érdekeit, sem a globális béke ügyét nem szolgálja.” Badr Albúszaídi még hozzátette: „Sürgetem Washingtont, hogy ne keveredjen bele mélyebben ebbe a konfliktusba. Ez nem a ti háborútok.”

I am dismayed. Active and serious negotiations have yet again been undermined. Neither the interests of the United States nor the cause of global peace are well served by this. And I pray for the innocents who will suffer. I urge the United States not to get sucked in further.…

— Badr Albusaidi - بدر البوسعيدي (@badralbusaidi) February 28, 2026

Törökország, amely NATO-tag, valamint határos Iránnal, sajnálatát fejezte ki az Egyesült Államok és Izrael offenzívája, illetve a perzsa állam megtorló lépései miatt. „Felszólítjuk az összes felet, hogy azonnal szüntessék be a támadásokat” – áll az ankarai vezetés nyilatkozatában.

„A következő napok nehéznek ígérkeznek” – mondta az egyik Öböl-menti ország magas rangú diplomatája. Névtelenséget kérve azt mondta: „Irán súlyosan tévedett, amikor megtámadta a térség államait". Kétségtelen, hogy az irániak egyre fokozódó támadásai miatt a Perzsa-öböl országai egy sor nehéz döntés előtt állnak. Először is olyan rohamosan fogynak a légvédelmi rakétáik,

hogyha Irán továbbra is az eddigiekhez hasonló méretű támadásokat indít, akkor egy hét alatt nem marad fegyverük amivel védekezhetnének.

Márpedig ezek az országok éppen a stabilitásukkal és a biztonságukkal vonzzák a legtöbb befektetőt, valamint turistát. Csakhogy Irán már nem csupán az amerikai támaszpontok ellen indít légitámadásokat, hanem egyre súlyosabb károkat okoz az olaj- és gázipari létesítményekben, illetve az úgynevezett kritikus infrastruktúrában is.

A The Telegraph összesítése szerint az Egyesült Arab Emírségeket az elmúlt három napban 174 iráni ballisztikus rakéta, nyolc cirkálórakéta és 689 drón vette célba. Ezek nagy részét lelőtték ugyan, de 44 robot becsapódott az ország területére. A szomszédos Bahreinre 70 ballisztikus rakétát indítottak az irániak, míg egy drónjukkal sikerült eltalálniuk az USA kuvaiti nagykövetségét, valamint Katar legfontosabb cseppfolyósított földgázt előállító üzemét. Ráadásul az olcsón, nagy tömegben gyártható drónok ellen csak a millió dolláros Patriot, illetve THAAD (Terminal High Altitude Area Defence) rakéta rendszerek állnak rendelkezésre, és ezekből is legalább 2-3-at kell egy célra kilőni a biztos találat érdekében.

Bár az Öböl-menti arab országok gazdagok és lenne is pénzük az elhasznált rakéták pótlására, a gyártó nem képes eleget szállítani. A Lockheed Martin eddig évi 600-620 darab Patriot PAC 3-as típusú rakétát állított elő, és egy nemrégiben kötött megállapodás alapján jelentősen növeli termelést. Ám ez egyáltalán nem lehetséges egyik napról a másikra. Így hiába futtatják fel a gyártást a következő hét évben kétezer darabra, ez most nem segít.

Iránnak a háborút megelőzően feltehetően több mint 2000 rakétája lehetett, míg a drónok száma elérhette a 80 ezret is. Ezekkel szemben viszont az Egyesült Arab Emírségeknek kevesebb mint 1000, Kuvaitnak és Bahreinnek körülbelül 500, illetve 100 darab elfogó rakétája volt – nyilatkozta a Wall Street Journalnek Fabian Hoffmann, az Oslói Egyetemen szakértője.

Tehát, ha az USA és Izrael nem tudja napokon belül jelentősen visszaszorítani az iráni légicsapások számát, akkor az Öböl-menti arab országok súlyos dilemma elé kerülnek.

Vagy nagyobb szabadságot engednek az amerikaiaknak, hogy akár a területükről is indítsanak támadásokat Irán ellen, vagy maguk is beszállnak a perzsa állam elleni háborúba. Legalábbis ezt tartotta a legvalószínűbbnek a már idézett, magas rangú arab diplomata, aki a Politiconak nyilatkozott.

Hasonló véleményt fogalmazott meg az RANE Network vezető közel-keleti és észak-afrikai elemzője. „Ha az iráni támadások folytatódnak ezen a héten is, akkor arra lehet számítani, hogy az Öböl-menti arab államok végül bekapcsolódnak az Irán elleni háborúba” – mondta a Breakling Defense-nek Ryan Bohl. „Elsőként az Egyesült Arab Emírségek és Szaúd-Arábia lépne hadba. Helyre kell ugyanis állítaniuk az Iránnal szembeni katonai tekintélyüket, hogy elrettentsék Teheránt egy nagyobb méretű támadástól. Ez viszont úgy nem lehetséges, hogy csak ülnek és nézik, ahogy a légvédelmük harcol” – tette hozzá.

MAJOR BREAKING: Iran appears to have struck the Port of Fujairah in UAE, which allows vessels to bypass the Strait of Hormuz.

Gasoline prices here in Fort Myers were up nearly $.35 yesterday. Oil is up 7% this morning. I wouldn’t be surprised to see $4 gas by next week.

Trump… pic.twitter.com/xkexndFbxk

— Brian Krassenstein (@krassenstein) March 3, 2026

Valami hasonlóról írt Donald Trump is a közösségi médiában. Az elnök azt bizonygatta, hogy máris rendkívül súlyos veszteségeket okoztak az iráni rakéta és drón arzenálban. Az izraeli légierővel közösen több tucat indító állást semmisítettek meg. Bár a hadjárat intenzitása kérdéseket vetett fel az amerikai hadsereg saját készleteivel kapcsolatban is, Donald Trump azonban azt állította, hogy országa fegyverkészletei „soha nem voltak nagyobbak és jobbak”. Majd azzal folytatta: „Gyakorlatilag korlátlan mennyiségű ilyen fegyver áll rendelkezésünkre. Ezekkel a készletekkel a háborúk »örökké« és nagyon sikeresen folytathatók”.

Egyik honfitársa azonban ennél sokkal óvatosabban fogalmazott. Elisa Ewers – aki évtizedekig dolgozott diplomataként a Közel-Keleten és jelenleg a Külkapcsolatok Tanácsa (CFR) elnevezésű, független kutatóintézet munkatársa viszont – annak a reményének adott hangot, „hogy a légvédelem kitart, ameddig szükséges, és ez a konfliktus nem húzódik el, mert az súlyos gazdasági következményekkel járna”

De komoly hatással lehet az orosz–ukrán konfliktusra is. A Perzsa-öbölben elhúzódó háború csökkentheti Ukrajna légvédelmi képességeit – mondta Volodimir Zelenszkij megismételve, hogy országának minden egyes légelhárító fegyverre nagy szüksége van. Csakhogy a gyorsan fogyó rakétakészletek nemcsak az Öböl-menti államokat, hanem magát az Egyesült Államok haderejét is nehéz helyzetbe hozhatják. Így az újonnan gyártott fegyverekért még többen állnak már sorba. Az ukrán elnök közölte, hogy erről az aggasztó helyzetről folytatott megbeszélést Friedrich Merz német kancellárral, aki szerdán találkozik Trump elnökkel Washingtonban. „Ha a közel-keleti konfliktus elhúzódik, az kétségtelenül hatással lesz a fegyver szállításokra” – tette hozzá Zelenszkij.