Ali Hamenei megölésével fordulóponthoz érkezett az Iráni Iszlám Köztársaság története. Az ajatollah csaknem 37 éven át állt az állam élén. Halálával egy korszak zárult le, ő jelentette a kapcsot az 1979-es iszlám forradalomhoz, mert közvetlen utódja volt az első vallási vezetőnek, Homeini ajatollahnak.

Most, hogy a pusztító amerikai-izraeli támadások megtizedelték az iráni elitet, létrejött egy ideiglenes vezetői tanács, benne a reformista Maszúd Peszeskján elnökkel, akit a keményvonalas igazságszolgáltatási vezető, Mohszeni Ejei és Alireza Arafi befolyásos jogtudós ellensúlyoz.

Az Iszlám Köztársaság legfontosabb nemzetbiztonsági embere

A háttérben azonban egy további nevet emlegetnek: Ali Laridzsáni, a Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács főtitkára és Hamenei régi bizalmasa nevét. Őt a médiában egyfajta pragmatikus, a háttérben működő bábjátékosként írják le, aki azonban tud kemény is lenni.

Az Egyesült Államok szerint Ali Laridzsáni vezető szerepet játszott a januári tüntetések véres leverésében. Ő azt állította: a tiltakozók egy része jogosan emelte fel a hangját, de „a szélsőségesekre” le kellett sújtani.

A sokkoló erőszak miatt Washington szankciós listára tette, de ennek ellenére Larizsáni életben van és a rendszer egyik legtapasztaltabb figurájaként szava lehet a Hatami utáni átmenetben.

Behnam Ben Taleblu, a washingtoni Foundation for Defense of Democracies (Demokráciavédelmi Alap) iráni programjának igazgatója szerint Ali Laridzsáni „az Iszlám Köztársaság legfontosabb nemzetbiztonsági embere”, valamint az ország egyik kulcsintézménye, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács vezetője.

Taleblu a The Hill című kongresszusi témákkal foglalkozó portálnak úgy fogalmazott, hogy ami Ali Laridzsánit hatékonnyá teszi, az egyben veszélyessé is. Említette Haszán Róháni korábbi elnök nevét is, mint olyan befolyásos szereplőt, akivel az Egyesült Államok adott esetben képes lehet együttműködni. Mindkettőjüket Irán „mélyállami nemzetbiztonsági bürokratáinak” nevezte.

Mint mondta, ezek a politikusok képesek együtt dolgozni az iráni hatalmi rendszer különböző frakcióival. Bizalmat élveznek a legkeményvonalasabb csoportok egy részénél, időnként háttérbe szorítják őket, de később ugyanazok a radikális körök hívják vissza a döntéshozatalba. Taleblu szerint éppen ez teszi őket különösen jelentős tényezővé: nem ideológiai hangadók, hanem rendszerben gondolkodó, tapasztalt hatalmi technokraták. „Bizonyos értelemben még veszélyesebbek is, mert sokkal rátermettebbek” – fogalmazott az elemző.

A The New York Times a múlt héten arról írt, hogy Ali Hamenei utódlási tervének részeként a vezető körökben felmerült: ki lehetne Irán „Delcyje” – vagyis egy olyan, nemzetközileg is mozgékony, de a rezsimhez hű politikai arc, aki stabilizáló szerepet tölthetne be az átmenetben. A lap szerint a lista élén Laridzsáni áll, de szóba került Mohamad Bagher Galibaf, a parlament elnöke, valamint Róháni neve is.

Ali Laridzsáni volt már parlamenti elnök, az atomprogram főtárgyalója, és az elmúlt hónapokban többször járt Moszkvában, ahol Vlagyimir Putyin orosz elnökkel egyeztetett. Kulcsszerepet játszott a Kínával kötött, 25 éves együttműködési megállapodás előkészítésében is.

Ali Laridzsáni a nukleáris kérdésben pragmatikus hangot ütött meg. Egy korábbi interjúban úgy fogalmazott: „megoldható”, hogy Iránnak ne legyen atomfegyvere, ha az amerikai aggodalom valóban csak arra vonatkozik. Ugyanakkor határozottan kijelentette: Irán nukleáris programját „nem lehet megsemmisíteni”, mert a megszerzett technológiai tudást nem lehet elvenni.

A hazudozás LeBron-ja

Irán-szakértők azonban – bár elismerik, hogy van annyira rugalmas, hogy lehetőséget kínálhat Trumpnak a háborúból kihátrálásra – enyhén szólva nincsenek jó véleménnyel róla, mert megrögzött hazudozónak tartják.

„Az Iszlám Köztársaság összes hivatalnoka fantasztikusan tehetséges hazudozó, de Ali Laridzsáni ezt a legmagasabb szinten űzi.” – mondta Ray Takeyh, a Council for Foreign Relations, a Külpolitkai Tanács nevű intézet vezető kutatója.

„Ő a hazudozás LeBron-ja. Teljesen biztos vagyok benne, hogy keresi a kapcsolatot az amerikaiakkal, mer ő ilyen. Ő – bocsánat a kifejezésért – az iráni politika egyik legnagyobb szemétládája, ami segíthet neki” – írta le Ali Laridzsáni a neves kosárlabda-klasszis nevét idézve Ray Takeyh.

Egyes amerikai médiumok is azt írták, hogy két nappal az amerikai-izraeli légicsapások kezdete után Laridzsáni már puhatolózni kezdett a közvetítéssel foglalkozó Ománnál, hogy fel lehet-e újítani a megbeszéléseket Washingtonnal. Ő azonban egy keményhangú cáfolatot posztolt ki az X-re, melyben azt írta: „nem tárgyalunk az Egyesült Államokkal”. Egy másik posztban pedig azt: „Trump rögeszmés képzelgései káoszba lökték a Közel-Keletet, ő meg további amerikai áldozatoktól fél. Az Amerika az Első szlogenből Izrael az Elsőt csinált”.

Iran, unlike the United States, has prepared itself for a long war. pic.twitter.com/0nTGu9u2K4

— Ali Larijani | علی لاریجانی (@alilarijani_ir) March 2, 2026

Donald Trump ugyanakkor azt állította egy hétfői interjúban: kapcsolatba lépett vele egy iráni illetékes, aki nem lojális az Iszlám Köztársaság vezetőjéhez –, ami arra utal, hogy nem Laridzsániról beszélt. Ő ugyanis több vezető beosztásban bizonyította hűségét és korábban még a Forradalmi Gárdában is szolgált.

Az iraki születésű politikus gyerekkora óta él Iránban és filozófiából doktorált. Érdekes módon a lánya az amerikai Atlantában található Emory Egyetemen tanított az orvosi szakon, de az iráni tüntetések leverése után az intézmény engedett a dühös aktivisták követelésének és felmondott neki.