Infostart.hu
eur:
392.7
usd:
338.36
bux:
121885.96
2026. március 7. szombat Tamás
Marco Rubio amerikai külügyminiszter (b) és Donald Trump amerikai elnök az Antifa szélsõbaloldali hálózat által elkövetett visszaélésekrõl tartott nyilvános kerekasztal-beszélgetésen a washingtoni Fehér Házban 2025. október 8-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Politico pool/Francis Chung

Magyarics Tamás: négy célja van Donald Trumpnak az iráni háborúval

Az amerikai közvélemény Magyarics Tamás szerint úgy látja, hogy ha egy adott háború úgymond szükséges, akkor nagyobb áldozatot is elvisel a közvélemény. „A jelenlegi veszteségek még nem nagyon indokolják azt, hogy emiatt az amerikaiak többsége Donald Trump ellen forduljon” – vélekedett az iráni helyzettel összefüggésben.

Az amerikai elnök magyar idő szerint hétfő délután megtartotta az iráni hadműveletek kezdete óta első beszédét és sajtótájékoztatóját, azóta pedig folyamatosan interjúkat ad és posztol. Kemény szavakat használt, mondván, „a nagy hullám még hátra van” az Irán elleni offenzívából, illetve hogy „még nem is kezdték el az igazán kemény ütéseket.

Magyarics Tamás külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora a helyzetet értékelve az InfoRádióban kedd reggel elmondta, az elnök gyakorlatilag négy célt tűzött ki maga és Izrael elé:

  1. véglegesen megakadályozni, hogy Irán nukleáris képességekre tegyen szert. „Korábban volt egy megállapodás a felek között, amelyet az első Trump-adminisztráció felmondott” – fejtette ki.
  2. megsemmisíteni az iráni rakétaképességeket. Ezzel kapcsolatban rámutatott: ellentmondó hírek láttak napvilágot arról, hogy Irán rakétái milyen hatótávolságúak és kiket és hogyan tudnának elérni – egyes hírek szerint az európaiakat is.
  3. az iráni haditengerészetet megsemmisíteni.
  4. elérni, hogy Irán többé ne támogathasson olyan terroristacsoportokat, amelyek veszélyeztetik az Egyesült Államok és szövetségesei érdekeit.

A szakértő szerint lehet egy ötödik cél is, de hogy a rezsimváltást mennyire lehet közéjük sorolni, az kérdőjeles, az ezt övező nyilatkozatok igen vegyesek amerikai részről.

Megfigyelők észrevették, hogy Donald Trump és alelnöke külön helyen volt, amikor megindult a hadművelet, ebből többen azt a következtetést vonják le, hogy valamilyen ellentét van Trump és J. D. Vance között, de ezt Magyarics Tamás spekulációnak nevezte, hisz szükséghelyzetben a két személy nem tartózkodik ugyanabban a helyiségben/helységben. Az iráni vezetésnek épp az lehetett az egyik hibája, hogy egy helyen gyűltek össze a legfőbb vallási és katonai vezetők.

Emlékeztetett arra is, hogy Donald Trumpnak nemrégiben volt egy beszéde az Európai Unióról, amelynél jelen volt az alelnök is – az ehhez hasonló helyzetekben hagyományosan van egy kormánytag egy katonai bázison, aki intézkedik, ha Amerikát támadás érné az elnök beszéde alatt.

Arról is beszélt, hogy a republikánusok most döntő többségben támogatják az elnököt, miközben a demokraták és a függetlenek álláspontja miatt a felmérések szerint az amerikaiak 60 százaléka ellenzi a katonai akciót. A republikánusok a kongresszusban néhány kivételtől eltekintve támogatják Trumpot, míg a demokraták – szintén néhány kivételtől eltekintve – ellenzik. Magyarics Tamás úgy látja, hogy ha egy adott háború úgymond szükséges, akkor nagyobb áldozatot is elvisel a közvélemény. „Jelen pillanatban csak pár halottról beszélhetünk. Nyilván egy halott is túl sok, de a jelenlegi veszteségek még nem nagyon indokolják azt, hogy emiatt az amerikaiak többsége Donald Trump ellen forduljon” – tette hozzá.

Hogy a közel-keleti háború belefér-e Donald Trump „béketeremtő mítoszába” és demokráciaexport-ellenességébe, arról azt mondta: ha tényleg csak pár hétről van szó, amint az elnök ígérte, igen. Ha a háború elhúzódik, akkor visszaüthet az elnöknek, hogy korábban erős szavakkal bírálta az elhúzódó hadi cselekményeket. Ugyanakkor szerinte az is igaz, hogy

ezekkel a háborús eszközökkel rezsimváltást elérni Iránban nagyon nehéz lesz,

ahogy erre Keir Starmer brit miniszterelnök is utalt.

Ami a katonai fellépést követheti Iránban, az maga lehet a káosz, de ennek mértéke is kétséges, a katonai hatalom ugyanis jelen pillanatban az iráni Forradalmi Gárda kezében van, így a rakéta- és a drónprogram irányításáért is ők felelnek.

„Kérdéses, hogy ha nem lesz rezsimváltás, hanem iráni katonai hatalomátvétel történik, a hadsereg mekkora része kinek lesz elköteleződve: a vallási vezetőknek-e, akik élesen Izrael- és Amerika-ellenesek, vagy van-e olyan réteg a katonai vezetésen belül, amelyik azért tisztában van a realitásokkal, hogy Izraellel és Egyesült Államokkal szemben Irán katonailag mindenképpen vesztes lesz” – rögzítette.

Az alapján, hogy az amerikai-izraeli támadások ilyen pontosak voltak és „le tudták fejezni” a vallási-katonai vezetést, lehet valami a „suttogásban”, hogy a legmagasabb körökbeni is vannak informátoraik és olyanok, akik együttműködnek velük. „De ez is csak spekuláció” – tette hozzá Magyarics Tamás külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Európa mozgolódik: sorkatonaság és haderőfejlesztés a háborúk árnyékában

Európa mozgolódik: sorkatonaság és haderőfejlesztés a háborúk árnyékában

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzésében annak járt utána, hogy öt uniós tagállamban hogyan befolyásolja a munkaerőpiacra lépést és milyen társadalmi megítélése van a sorkatonaságnak. A fegyveres konfliktusok, geopolitikai kihívások egyre több európai országot sarkallnak arra, hogy visszavezessék a sorkatonai szolgálatot, illetve komoly haderőfejlesztések is indultak az utóbbi időben a kontinensen. A tanulmány szerzői, Szigethy-Ambrus Nikoletta és Erdélyi Dóra az InfoRádió Trendfigyelő című műsorában beszéltek a részletekről.

Szijjártó Péter: Ukrajna mindent egy lapra tesz fel, hogy ukránbarát magyar kormány legyen

A honvédség gépével, de bérelt utasszállítókkal is hozza haza a külügy az iráni háború miatt külföldön rekedt magyarokat. Az elmúlt napokban az ukránok bemutatkoztak, kiderült, milyenek is valójában – erről is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter vázolta azt is, meddig eszkalálódhat a magyar-ukrán feszültség, illetve hogy milyen megoldással igyekeznek minimálisra csökkenteni a hazánkkal szembeni zsarolási potenciált a kőolaj ügyében.
inforadio
ARÉNA
2026.03.09. hétfő, 18:00
Lóga Máté
a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára, a Budapest Airport igazgatóságának elnöke
Megint elszállt az olajár - Ütötték a tőzsdéket

Megint elszállt az olajár - Ütötték a tőzsdéket

A héten a közel-keleti háború nyomta rá a bélyegét a tőkepiaci hangulatra, főleg az energiaárak megugrása miatt, amelyek inflációs és növekedési kockázatokat hordoznak magukban. Európában ugyan emelkedéssel indult a nap, azonban az olajár hirtelen megugrása újabb lefordulást hozott. Délutánra az európai és az amerikai tőzsdéken is csúnya esés alakult ki, a magyar piac is komoly nyomás alá került.  Itthon az OTP-re figyelnek a befektetők, a bankcsoport hajnalban tette közzé negyedéves számait: a negyedéves profit ugyan elmaradt a várttól, amire nem sűrűn van példa, de azért nagy dráma nincs, egész évben így is meglett a rekorderedmény. A rossz nemzetközi hangulat mellett viszont az OTP is jelentős mínuszban zárt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×