Nagy kérdés, hogy az Európai Unió valamilyen módon érintett lesz-e a mostani konfliktusban. Egyrészt vannak a gazdasági nehézségek, az olajár esetleges emelkedése, másrészt pedig Ciprus felé is irányultak már iráni rakéták.

Európa, bár katonailag szinte nem érintett, mégis mély mély aggodalommal figyeli az iráni dolgokat. „Hiszen a Közel-Kelet ügyei érintik az Európai Unió működését is, még akkor is, ha az amerikaiak azt szokták mondani, hogy ez a mi focipályánk, ti ne avatkozzatok bele. Építeni lehet, közvetíteni lehet, de itt azért mi fújjuk a passzátszelet, mondják képletesen az amerikaiak” – fogalmazott Kis-Benedek József címzetes egyetemi tanár, biztonságpolitikai szakértő, az MTA doktora az InfoRádió Aréna című műsorában.

De ha a Közel-Keleten baj van, az mindig Európát érinti rettenetesen. A térség menekültjei nem az Egyesült Államokba, hanem Európa felé indulnak

– fogalmazott, hozzátéve: most is kerülhetünk kellemetlen helyzetbe, hiszen számolni kell egy Iránból induló menekülthullámmal. Ők nem feltétlenül irániak, hanem nagyon sokan afgánok, akik Iránon keresztül jutottak Európába. Az iráni vezetés azt mondta, hogy ha az afgán menekültek nem állnak át az iráni vonalra, akkor mehetnek nyugati irányba, indulhatnak Európába. „És attól tartok, hogy ez a szám most növekedni fog,

sok ember fog menekülni Iránból, ha a háború intenzívebbé válik. És most már nemcsak ott lévő külföldiek, hanem irániak is, és a jelszó: irány Európa. És ebből a szempontból Törökországnak nagyon fontos szerepe van.

Nagyon nagy kérdés, hogy Törökország hogyan reagál erre a helyzetre. Szomszédos ország, majdnem 500 kilométeren határos Iránnal, tehát ők nagyon óvatosak, hiszen Törökországnak nagyon nem mindegy, hogy a szomszédjában háború van, és hogy milyen irányba megy az egész” – fogalmazott a szakértő.

És azt se felejtsük el, hogy a török vezetés iszlám, tehát vallási szempontból sokkal közelebb vannak Iránhoz, mint Európához. Úgyhogy a török vezetés egyelőre nagyon óvatosan nyilatkozik az egész iráni kérdésben. De még csak az első napoknál tartunk, mindez még egy nagyon hosszú folyamat lesz. Törökország nem nagyon szeretne belekeveredni az iráni ügyekbe, de nyilván Amerikával vannak megállapodások, és az Európai Unióval is vannak egyezségek, hogy hogyan kezelik a menekülthullámot. Vagy éppen nem kezelik, hiszen ebben is történhet változás. Nagy kérdés, hogy mennyien menekülnek.

Ez egy 90 milliós ország, és ki tudja, hányan fognak onnan eljönni, akik azt mondják, hogy köszönjük szépen, de nem kérünk az amerikai uralomból, és akkor elmegyünk innen, akár Európába is

– mondta. A szakértő utalt rá, hogy a terrorveszély nőni fog Európában is. Nem csak a jövendő új érkezők miatt, hanem azért is, mert Európában ma is sok helyen élnek síiták, és sok a nagyon vallásos muszlim. Náluk a legfőbb vezető Isten után az első ember, és ha most azt látják, hogy őt megölték. Úgyhogy

lehet, hogy Európában is lesz egy-két begőzölt fejű ember, aki akár egyénileg is bosszút akar állni, ilyen is van, de terrorszervezetek is léteznek. És Európában sok olyan ember él, akiknek abszolút nem tetszik az iráni rendszerváltás

– mondta Kis-Benedek József címzetes egyetemi tanár, biztonságpolitikai szakértő, az MTA doktora az InfoRádió Aréna című műsorában.

Az iráni háború harmadik napjának összes hírét elolvashatja egy helyen, percről percre tudósításunkban.

A teljes interjút Kis-Benedek Józseffel meghallgathatja alább.