Infostart.hu
eur:
392.7
usd:
338.36
bux:
121885.96
2026. március 7. szombat Tamás
A legfőbb iráni vezető hivatalának felvételén Ali Hamenei ajatolláh, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője beszédet mond Teheránban 2025. május 10-én, az iráni-amerikai nukleáris tárgyalásoknak az ománi fővárosban, Maszkatban tartandó negyedik fordulója előtti napon. Irán és az Egyesült Államok között április 12-én kezdődtek tárgyalások az iráni atomprogramról, ománi közvetítéssel.
Nyitókép: MTI/EPA/Legfőbb iráni vezető hivatala

Három csapás, egy percen belül – így likvidálták Ali Hameneit

Hónapokon át figyelte a CIA Ali Hamenei ajatollahot, majd egyetlen pillanat alatt csapott le az Egyesült Államok és Izrael. A teheráni vezetés szinte teljes felső köre meghalt az összehangolt támadásban – a háttérben pedig nemcsak titkosszolgálati munka, hanem mesterséges intelligencia is szerepet játszott.

Több amerikai médium szerint aprólékosan megtervezett, hónapokig előkészített művelet volt az az amerikai–izraeli akció, amely végül megölte Ali Hamenei legfelsőbb iráni vallási vezetőt. Amerikai sajtóértesülések szerint a CIA hosszú időn át figyelte Hamenei mozgását, viselkedési mintákat azonosított, és a megfelelő alkalomra várt. A döntő pillanat szombaton érkezett el, amikor az iráni vezető Teherán központjában, egy kormányzati épületben találkozott legszűkebb bizalmi körével.

Az információt az amerikai hírszerzés megosztotta Izraellel, majd perceken belül beindult a hadigépezet. Az „Eposzi Harag” fedőnevű hadművelet három helyszínen, szinte egy időben végrehajtott csapásokkal indult: a beszámolók szerint a három különálló támadás egyetlen percen belül érte a kijelölt célpontokat.

Az akció következtében a rezsim 48 vezetője vesztette életét.

Az amerikai Szenátus hírszerzési bizottságának republikánus elnöke, Tom Cotton úgy fogalmazott: az Egyesült Államok számára az ellenséges országok vezetőinek mozgásának követése „a hírszerzés egyik legmagasabb prioritása”. Úgy tűnik, ez most túl jól sikerült: Donald Trump elnök, már az események után arról beszélt az ABC-nek: Washingtonnak voltak jelöltjei Ali Hamenei utódlására – de állítása szerint ők is meghaltak a csapásokban.

A történet különösen ironikus fordulata, hogy a Wall Street Journal értesülései szerint a művelet során az amerikai Központi Parancsnokság a Claude nevű mesterségesintelligencia-rendszert is használta, amelyet az Anthropic fejlesztett. A rendszer hírszerzési elemzésekben, célpont-azonosításban és hadszíntéri szimulációkban segített. Mindez annak fényében érdekes, hogy a Trump-kormányzat néhány órával korábban zárta ki a céget egy jelentős Pentagon-beszerzésből, mivel a vállalat beleszólást akart abba, hogyan használják fel katonai célokra a termékét.

A hírszerzésnek a támadásban játszott szerepével kapcsolatban figyelemre méltó, hogy a hivatalos indoklás szerint a cél Irán nukleáris programjának megsemmisítése volt

– viszont az amerikai hírszerzési elemzések szerint Teherán a következő évtizedben aligha lett volna képes támadást indítani az Egyesült Államok szárazföldje ellen. Kommentátorok szerint úgy tűnik, Donald Trump és Benjamin Netanjahu egy történelmi lehetőséget láttak Ali Hamenei likvidálására – és ezt nem akarták elszalasztani.

Donald Trump, második elnöki ciklusában többször utalt arra, egyfajta örökséget akar hagyni maga után. Az, hogy ő lett az amerikai elnök, aki véget vetett a 1989 óta vaskézzel uralkodó iráni legfelsőbb vezető korszakának, politikai értelemben legalább akkora jelentőségű számára, mint az a narratíva, hogy ő volt az egyetlen, aki valóban szembeszállt Iránnal – azzal a problémával, amely csaknem fél évszázada kihatott az amerikai külpolitikára.

Az iráni háború keddi napjának összes hírét elolvashatja percről percre tudósításunkban.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Európa mozgolódik: sorkatonaság és haderőfejlesztés a háborúk árnyékában

Európa mozgolódik: sorkatonaság és haderőfejlesztés a háborúk árnyékában

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzésében annak járt utána, hogy öt uniós tagállamban hogyan befolyásolja a munkaerőpiacra lépést és milyen társadalmi megítélése van a sorkatonaságnak. A fegyveres konfliktusok, geopolitikai kihívások egyre több európai országot sarkallnak arra, hogy visszavezessék a sorkatonai szolgálatot, illetve komoly haderőfejlesztések is indultak az utóbbi időben a kontinensen. A tanulmány szerzői, Szigethy-Ambrus Nikoletta és Erdélyi Dóra az InfoRádió Trendfigyelő című műsorában beszéltek a részletekről.

Szijjártó Péter: Ukrajna mindent egy lapra tesz fel, hogy ukránbarát magyar kormány legyen

A honvédség gépével, de bérelt utasszállítókkal is hozza haza a külügy az iráni háború miatt külföldön rekedt magyarokat. Az elmúlt napokban az ukránok bemutatkoztak, kiderült, milyenek is valójában – erről is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter vázolta azt is, meddig eszkalálódhat a magyar-ukrán feszültség, illetve hogy milyen megoldással igyekeznek minimálisra csökkenteni a hazánkkal szembeni zsarolási potenciált a kőolaj ügyében.
inforadio
ARÉNA
2026.03.09. hétfő, 18:00
Lóga Máté
a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára, a Budapest Airport igazgatóságának elnöke
Megint elszállt az olajár - Ütötték a tőzsdéket

Megint elszállt az olajár - Ütötték a tőzsdéket

A héten a közel-keleti háború nyomta rá a bélyegét a tőkepiaci hangulatra, főleg az energiaárak megugrása miatt, amelyek inflációs és növekedési kockázatokat hordoznak magukban. Európában ugyan emelkedéssel indult a nap, azonban az olajár hirtelen megugrása újabb lefordulást hozott. Délutánra az európai és az amerikai tőzsdéken is csúnya esés alakult ki, a magyar piac is komoly nyomás alá került.  Itthon az OTP-re figyelnek a befektetők, a bankcsoport hajnalban tette közzé negyedéves számait: a negyedéves profit ugyan elmaradt a várttól, amire nem sűrűn van példa, de azért nagy dráma nincs, egész évben így is meglett a rekorderedmény. A rossz nemzetközi hangulat mellett viszont az OTP is jelentős mínuszban zárt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×