Infostart.hu
eur:
364.09
usd:
325.22
bux:
143550.77
2026. október 13. kedd Ede, Kálmán
A legfőbb iráni vezető hivatalának felvételén Ali Hamenei ajatolláh, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője beszédet mond Teheránban 2025. május 10-én, az iráni-amerikai nukleáris tárgyalásoknak az ománi fővárosban, Maszkatban tartandó negyedik fordulója előtti napon. Irán és az Egyesült Államok között április 12-én kezdődtek tárgyalások az iráni atomprogramról, ománi közvetítéssel.
Nyitókép: MTI/EPA/Legfőbb iráni vezető hivatala

Három csapás, egy percen belül – így likvidálták Ali Hameneit

Hónapokon át figyelte a CIA Ali Hamenei ajatollahot, majd egyetlen pillanat alatt csapott le az Egyesült Államok és Izrael. A teheráni vezetés szinte teljes felső köre meghalt az összehangolt támadásban – a háttérben pedig nemcsak titkosszolgálati munka, hanem mesterséges intelligencia is szerepet játszott.

Több amerikai médium szerint aprólékosan megtervezett, hónapokig előkészített művelet volt az az amerikai–izraeli akció, amely végül megölte Ali Hamenei legfelsőbb iráni vallási vezetőt. Amerikai sajtóértesülések szerint a CIA hosszú időn át figyelte Hamenei mozgását, viselkedési mintákat azonosított, és a megfelelő alkalomra várt. A döntő pillanat szombaton érkezett el, amikor az iráni vezető Teherán központjában, egy kormányzati épületben találkozott legszűkebb bizalmi körével.

Az információt az amerikai hírszerzés megosztotta Izraellel, majd perceken belül beindult a hadigépezet. Az „Eposzi Harag” fedőnevű hadművelet három helyszínen, szinte egy időben végrehajtott csapásokkal indult: a beszámolók szerint a három különálló támadás egyetlen percen belül érte a kijelölt célpontokat.

Az akció következtében a rezsim 48 vezetője vesztette életét.

Az amerikai Szenátus hírszerzési bizottságának republikánus elnöke, Tom Cotton úgy fogalmazott: az Egyesült Államok számára az ellenséges országok vezetőinek mozgásának követése „a hírszerzés egyik legmagasabb prioritása”. Úgy tűnik, ez most túl jól sikerült: Donald Trump elnök, már az események után arról beszélt az ABC-nek: Washingtonnak voltak jelöltjei Ali Hamenei utódlására – de állítása szerint ők is meghaltak a csapásokban.

A történet különösen ironikus fordulata, hogy a Wall Street Journal értesülései szerint a művelet során az amerikai Központi Parancsnokság a Claude nevű mesterségesintelligencia-rendszert is használta, amelyet az Anthropic fejlesztett. A rendszer hírszerzési elemzésekben, célpont-azonosításban és hadszíntéri szimulációkban segített. Mindez annak fényében érdekes, hogy a Trump-kormányzat néhány órával korábban zárta ki a céget egy jelentős Pentagon-beszerzésből, mivel a vállalat beleszólást akart abba, hogyan használják fel katonai célokra a termékét.

A hírszerzésnek a támadásban játszott szerepével kapcsolatban figyelemre méltó, hogy a hivatalos indoklás szerint a cél Irán nukleáris programjának megsemmisítése volt

– viszont az amerikai hírszerzési elemzések szerint Teherán a következő évtizedben aligha lett volna képes támadást indítani az Egyesült Államok szárazföldje ellen. Kommentátorok szerint úgy tűnik, Donald Trump és Benjamin Netanjahu egy történelmi lehetőséget láttak Ali Hamenei likvidálására – és ezt nem akarták elszalasztani.

Donald Trump, második elnöki ciklusában többször utalt arra, egyfajta örökséget akar hagyni maga után. Az, hogy ő lett az amerikai elnök, aki véget vetett a 1989 óta vaskézzel uralkodó iráni legfelsőbb vezető korszakának, politikai értelemben legalább akkora jelentőségű számára, mint az a narratíva, hogy ő volt az egyetlen, aki valóban szembeszállt Iránnal – azzal a problémával, amely csaknem fél évszázada kihatott az amerikai külpolitikára.

Az iráni háború keddi napjának összes hírét elolvashatja percről percre tudósításunkban.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Megszavazta az Országgyűlés: 12 ezer fuvarozó kap adókedvezményt

Az üzemanyag drágulása miatt 12 ezer közúti fuvarozó kap literenként plusz 25 forint adókedvezményt az államtól az idei év végéig – döntött kedden az Országgyűlés.
inforadio
ARÉNA
2026.10.13. kedd, 18:00
Turi Attila
a Magyar Művészeti Akadémia elnöke
Hiába nő a hitelezés, a beruházások nem indulnak be: fordulóponthoz értek a magyar kkv-k

Hiába nő a hitelezés, a beruházások nem indulnak be: fordulóponthoz értek a magyar kkv-k

Jelentős költségvetési kiigazítás és nehéz átmeneti időszak várhat a magyar gazdaságra, a vállalkozások pedig 2027-ben sem számíthatnak érdemi keresleti vagy beruházási fellendülésre. A költségvetés rendbetételéhez a GDP több mint 1 százalékát kitevő beavatkozásra lehet szükség. A cégeknek eközben szigorúbb költségkontrollra, gyorsan megtérülő fejlesztésekre és hatékonyabb működésre kell berendezkedniük, miközben a kkv-hitelállomány növekedése mögött is inkább a forgóeszközhitelek fokozott igénybevétele állhat. A készülő vagyonadó az egymilliárd forint feletti nettó vagyonrészre vetne ki évi 1 százalékos terhet, az uniós finanszírozásban pedig egyre inkább a kedvezményes hitelek kerülhetnek előtérbe. Mindezekről a Portfolio kecskeméti, „Merre tovább hazai kkv-k? – Versenyképesség 2026-ban” című konferenciáján beszéltek a szakértők.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×