A hazáink függetlenségéről és szuverenitásáról beszéltünk. Hogyan tudjuk ezt megtenni, miközben hozzátesszük erőnket az Európai Unió erejéhez. Közben van egy nagy vitánk, amely az EU parlamentje, bizottsága, az országok többéségének kormányai és miköztünk áll fenn – kezdte tájékoztatóját Orbán Viktor.

A júliusi uniós csúcs a szervezet egyik leghosszabb és legélesebb vitát eredményező hétvégéje volt, ahol nem tudtuk lezárni a vitás kérdéseket, de adtunk időt ez év végéig arra, hogy a német elnökség megpróbáljon összhangot teremteni a különböző tagállami felfogások, a válságkezelés, az új uniós költségvetés és az EU pénzügyi érdekeit védő jogszabálytervezetek között. Ez nem sikerült – jelentette ki a kormányfő.

"Továbbra is napirenden van az a javaslat, amely a válságkezelés sürgető pénzügyi kérdését midenképp össze akarja kötni a joguralomról szóló, ma már nem jogi, hanem politikai kérdéssel.

az a javaslat, amely ma az asztalon fekszik, és amely kezelni próbálja a gazdasági válságot, az unió pénzügyi érdekeit és a joguralmi kérdéseket együtt, tartalmában Magyarország számára nem fogadható el" – szögezte le.

Közös közleményt adott ki a két kormányfő, amelynek az utolsó mondatát emelte ki Orbán Viktor. "Mi egyesíteni fogjuk az érveinket és az erőinket ebben a vitában, és

Magyarország nem fog elfogadni olyan javaslatot, amely Lengyelország számára elfogadhatatlan lenne."

Vagyis, hangsúlyozta a kormányfő, a következő hónapokat Lengyelországgal együtt fogják végigharcolni.

Azzal kapcsolatban, hogy a magyar vétót rossznak próbálják beállítani, hozzátette: a vétó egy törvényes eszköz, amit az uniós alapszerződés biztosít, és akkor lehet élni vele, ha egy ország úgy érzi, alapvető, lényeges érdekei sérülnének meg egy uniós döntéssel.

"Nemcsak uniós jog által megadott lehetőségem, hanem hazafias kötelességem is, hogy ha úgy látom, hogy egy döntés a magyarok érdekeit rontja, sérti, keresztezi, akkor azt meg kell akadályoznom, és ezt meg is fogom tenni. Ami az asztalon van jogállamisági vita címszó alatt, az nem a jog, hanem a többség uralmát teremtené meg. És mivel nekünk számos alaptvető kérdésben vitánk van az unió többségével, elsősorban a migráció, a nemzeti szuverenitás és a gender kérdésekben, nem tehetem ki Magyaroszágot annak, hogy egyszerű többséggel olyan döntéseket kényszerítenek ránk, amelyeket a magyar emberek nem tudnak elfogadni. Ennek a lehetőségét nem teremthetem meg, és ezért kell élnem a vétó lehetőségével."

Orbán Viktor kijelentette továbbá: mindenki téved, aki azt hiszi, hogy ez a vita egy pénzügyi kérdés, mert ezt a vitát pénzzel nem lehet megoldani. A járvány okozta válság kezeléséhez szükséges pénzeszközöket az EU hitelből tervezi előteremteni, amelyet az országok közösen vesznek fel, és így ha valamely tagállam nem tudja visszafizetni a részét – és erre lehet esély –, akkor azt is a többi országnak kell kifizetnie. Vagyis

"Magyarországnak semmilyen pénzügyi vesztesége nem származik, akkor sem, ha nem jön létre az európai válságkezelési alap.

Erre nem Magyarország miatt van szükség elsősorban, hanem olyan országok miatt, amelyekben az államadósság a nemzeti össztermék száz százaléka fölött van, a mienk pedig jóval ez alatt" – magyarázta a kormányfő.

Meglátása szerint a megoldás az, hogy ne kössék össze a joguralomról szóló politikai vitát és a válságkezelés sürgető gazdasági kérdését. "Aki ezt a két kérdést összeköti, az felelőtlen, mert a válság idején gyors gazdasági döntésekre van szükség."

A joguralommal összefüggő jogszabályok megalkotása a válságkezeléshez nem szükséges. Ellenben a költségvetéshez szükséges lengyel és magyar szavazatok jogilag nélkülözhetetlenek és megkerülhetetlenek. Ennek szellemében fogunk tárgyalni – tette még hozzá Orbán Viktor.

Több érvet hozzátett a magyar kollégája által elmondottakhoz Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök. Ilyen volt az a jogi érv, hogy a másodlagos, származtatott jog nem kerülheti meg az alapjogot, az alapszerződésekben foglaltakat, sem az egyes országokban, sem az EU-ban. Rámutatott továbbá, hogy a német elnökség nem tartotta magát a nyáron a tagállamok által elfogadott 312-es cikkelyhez, amely a költségvetés alkalmazásáról rendelkezett.

Leszögezte: a nyári megállapodással ellentétben most egy másik dokumentum van az asztalon, egy önkényesen összeállított rendelet, amely bár elvileg a költségvetésre vonatkozik, de e címszóval más dolgokat is érint, például a jogállamiságot.

"Ez rossz megoldás és veszélyes, az EU széteséséhez is vehethet a jövőben"

– hangsúlyozta a politikus.

A dokumentumban foglalt jogállamisági kritérium elutasítása azért fontos, mert e szabály megváltoztathatja az EU jövőjét, olyan kiskapu lehet, amely egy véget nem érő vitához vezethet, továbbá eszköz, "bot" lehet bármelyik uniós ország ellen.

Kifejtette: az alapszerződés szellemiségét, az országok szuverenitását is védik a vétóval. A két ország az unió javát akarja, azért dolgozik. "Azt gondoljuk, meg tudjuk győzni az igazunkról a többi államot is" - adott hangot bizakodásának, és egy példát is említett, miszerint a portugál külügyminiszter már feltette a kérdést, hogy ez a fegyver alkalmazható lesz-e az ő országával szemben is.