eur:
411.2
usd:
392.6
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által 2020. július 17-én közreadott képen Orbán Viktor magyar (j) és Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő munkavacsorája az Európai Unió kétnapos brüszeli csúcstalálkozója előtt.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Újabb Moraviecki-Orbán találkozó: "a lengyel és a magyar álláspont világos"

A két uniós tagállam vezetése "csak" annyit szeretne elérni, ha az uniós költségvetés az alapszerződésen és a júliusban már elfogadott feltételeken nyugodna, nem máson, tehát most nincs más dolga, mint várni.

Lengyelország és Magyarország az Európai Unió német soros elnökségének új javaslataira vár az uniós költségvetési csomag kapcsán - jelentette ki Piotr Müller lengyel kormányszóvivő hétfőn, Orbán Viktor magyar és Mateusz Morawiecki miniszterelnök varsói egyeztetése után.

A másfél órán át tartó egyeztetést követően Müller a két kormányfő múlt heti budapesti közös nyilatkozatára utalva közölte: "a lengyel és a magyar álláspont világos". A szóvivő szerint az uniós költségvetés kapcsán lehetséges az új megállapodás, ennek viszont összhangban kell lennie az uniós alapszerződéssel, a júliusi EU-csúcs záró következtetéseivel.

A budapesti nyilatkozatban Orbán Viktor és Mateusz Morawiecki kilátásba helyezte, hogy szükség esetén kész megvétózni a költségvetési csomagot.

Újságírói kérdésre válaszolva Müller azon meggyőződésének adott hangot, hogy

az uniós partnerek érdekeltek a költségvetési csomag gyors elfogadásában,

ezért készek lesznek majd lemondani minden, a költségvetési eljárással össze nem függő elemről, amilyen - mint a szóvivő mondta - a jelenleg javasolt feltételrendszer.

Egy jogszerű mechanizmust kellene bevezetni, pontosítva a költségvetéshez fűződő kérdésköröket, például a pénzügyi eszközök törvényes kiadásának ellenőrzése, az esetleges korrupció tekintetében - fejtette ki Müller.

"Az így felfogott javaslatokat Lengyelország támogatná" - erősítette meg a szóvivő. Mateusz Morawiecki kormányfő korábban hasonló értelemben nyilatkozott.

Azon kérdésre válaszolva, a lengyel-magyar vétó kapcsán alakul-e valamiféle szélesebb tagállami koalíció, Müller aláhúzta:

az alapszerződésből eredő vétójog alkalmazásához nincs szükség arra, hogy több ország is vétózzon.

Hozzáfűzte: Varsó próbálja meggyőzni uniós partnereit arról, hogy "a jogállamiság önkényes értékelése" minden tagállamra veszélyes, és a jövőben "lényegében az EU dezintegrációjához vezethet". "Az erős, de az alapszerződésekben rögzített hatáskörre korlátozódó EU-nak vagyunk hívei" - húzta alá a szóvivő.

Bejelentette: a költségvetési csomagról Morawiecki kedden videokonferencia formájában az Európai Tanács elnökével, Charles Michellel, valamint egyes uniós tagállamok miniszterelnökeivel egyeztet.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×