Infostart.hu
eur:
381.42
usd:
321.78
bux:
128831.58
2026. február 1. vasárnap Ignác
Vihar érkezik a Balaton északi partjához Balatonfenyves felől fényképezve 2020. július 21-én este.
Nyitókép: MTI/Varga György

Időjárási legek: ilyen volt a nyár a Balatonnál

Véget ért a viharjelzési szezon, sokat villogott idén a viharjelzés.

Szeles időjárás jellemezte az idei, szombaton végetérő tavi viharjelzési szezont. Az áprilistól október végéig tartó időszakban nyolcan fulladtak a Balatonba.

Hat alkalommal érte el erős vihar a Balatont. Májusban, júniusban, augusztusban és októberben egy, júliusban két napon regisztráltak a műszerek 90 kilométer/órát elérő vagy meghaladó szélsebességet.

A szezon legerősebb vihara június 29-én érte el a tavat, amikor egy zivataros hidegfront átvonulásakor Balatonmáriánál 97,9 kilométer/órás szélsebességet mértek.

Az idei szezonban a Balatonnál 1799-1855 órát tett ki az elrendelt viharjelzés, ami több, mint tavaly. A másodfokú viharjelzések fenntartási ideje a Balatonnál a teljes időszak több mint 12 százalékát, a Velencei-tónál csaknem 7 százalékát tették ki. A Velencei-tó esetében ez mindössze 349 órát jelentett a 7 hónap alatt.

Hűvösebb nyár

Kitértek arra is, hogy a nyár kissé hűvösebben alakult, mint az elmúlt három évben.

A nyár legmelegebb napja július tizedike volt,amikor Balatonbogláron 35 Celsius-fokot,

Siófokon 34,9 fokot, Fonyódon pedig 34,6 fokot mértek.

A nyári félév csapadékösszege a Balaton térségében átlagosan 300 milliméter körül alakult, ami kicsivel a sokévi átlag alatti érték. Az áprilisi aszályhelyzetet egy gyengén csapadékos május követte, amikor az átlagos mennyiség mintegy 50 százaléka hullott le. A nyár késve, de meghozta a várt csapadékot. Augusztusban például többfelé hullott 90 milliméter vagy annál is több csapadék. Keszthely térségében a 150 millimétert is meghaladta a havi csapadékösszeg, ami a sokéves átlag több mint kétszerese.

A Balaton körül 31, a Velencei-tónál 4, míg a Tisza-tónál 5 viharjelző-állomás működik, ezek mellett a Balatonnál több mobil fényjelző egységet üzemelt.

A balatoni vízirendészet a viharjelzési szezonban

487 fürdőzőt, illetve a vízen közlekedőt mentett ki, ami az átlagosnál jóval magasabb.

Április 1. és október 31. között 8 ember fulladt a Balatonba. Halálos kimenetelű vízi közlekedési baleset nem történt a Balatonon.

A folyamatos vízirendészeti jelenlét egész nyáron biztosított volt. Elsősorban nem a fürdőzők, hanem a szörfösök, vitorlázók és egyéb vízi járműveket használók körében volt szükség rendőri intézkedésre, mentésre - közölte a Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság.

Címlapról ajánljuk
Pusztító erejű robbanás a Holdon? – megszólalt Kiss László csillagász

Pusztító erejű robbanás a Holdon? – megszólalt Kiss László csillagász

Kínai tudósok szerint 2032 decemberében egy hatvan méter széles aszteroida csapódhat a Holdba, ha ez bekövetkezik, az égitesten egy kilométeres kráter keletkezik, majd akár húszmillió meteor hullhat a Földre. Kiss László csillagász, akadémikus, a HunRen, Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója az InfoRádióban azt mondta: 2028-ban kerülhet olyan közel a Földhöz ez a kisbolygó, hogy biztosan megállapíthassák, milyen következményei lehetnek a becsapódásnak.

Azt hihetnénk, most aztán elég csapadék esett, pedig... íme a számok

Nem esett elég hó a talaj mélyebb rétegeinek feltöltődéséhez, de a tavaszi aszályt némiképpen enyhítheti ez a csapadék – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője. Bíró Tibor egyetemi tanár szerint viszont tavaszi árvíz sem várható.
inforadio
ARÉNA
2026.02.02. hétfő, 18:00
Tárnok Balázs
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet kutatásért felelős igazgatója
Hatalmas gazdasági árat fizetünk az EU-s széthúzás miatt – megdöbbentő jelentést adott ki Brüsszel

Hatalmas gazdasági árat fizetünk az EU-s széthúzás miatt – megdöbbentő jelentést adott ki Brüsszel

Papíron egységes piac működik Európában, a gyakorlatban azonban a 450 milliós gazdasági tér még mindig nem viselkedik valódi belső piacként: a termelékenység három évtizede tartósan elmarad az amerikai szinttől, jelenleg is csak annak mintegy 78–79 százalékán áll. A szolgáltatások – amelyek az uniós GDP közel háromnegyedét adják – alig integráltak, az EU-n belüli kereskedelemben súlyuk jóval kisebb, mint az áruké. A határon átnyúló forgalom költségeit modellezve az jön ki, hogy az áruk esetében átlagosan 67 százalékos, a szolgáltatásoknál közel 95 százalékos „kvázivám” terheli az EU-n belüli kereskedelmet a belföldi ügyletekhez képest. Vagyis egy vámunión belül is olyan rejtett súrlódások működnek, mintha 27 belső határ lassítaná a növekedést – és ez ma az egyik legkonkrétabb, számszerűsíthető versenyképességi hátrány Európában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×