eur:
406.45
usd:
377.04
bux:
76605.04
2024. november 8. péntek Zsombor
Orbán Viktor miniszterelnök interjút ad a Jó reggelt, Magyarország! című műsorban a Kossuth Rádió stúdiójában 2018. december 7-én.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

Orbán Viktor: május-július között jön a szabadulás

A miniszterelnök péntek reggeli interjújában a Kossuth rádióban beszélt az orvosbéremelésről, az egészségügy tűrőképességéről és a válságkezelésben várható intézkedésekről is.

(Az interjú teljes hosszában itt meghallgatható.)

Kormányzati pénzből számos, a koronavírus elleni szer fejlesztését és gyártását támogatják, amivel kapcsolatban Orbán Viktor elmondta: a magyar orvosok nagy koponyák, ebben jól állunk, ennek látjuk a lenyomatát. Mikor legutóbb Brüsszelben járt, megkérdezte az Európai Bizottság elnökét, mikor lesz végre vakcina, mert az EU - a magyarok részvételével - eurómilliárdokat tol bele a fejlesztésekbe, hat gyógyszergyárral már van szerződés, a hetedik "most zajlik". Ursula von der Leyen azt mondta, nem lehet ezt még tudni, de a dolgok úgy állnak, hogy a következő év felénél előbb nem lesz. A kormányfő szerint ez azt jelenti, hogy most már kifelé megyünk, nem befelé a járványba,

várhatóan jövő év május-június-júliusig kell kibírni.

A magyar válságkezelési logika

Ha egy olyan szűkszavú, hideg pénzügyi szakember, akinek a szavait komolyan kell venni, vagyis Varga Mihály azt mondja, vannak biztató jelek a gazdaságban, akkor azt kettővel kell szorozni, nem pedig elosztani - mondta Orbán Viktor. Már az első hullám végén arra készültek, hogy jön a második hullám, a nyarat az ország felkészítésére szánták: politikailag felkészíteni az embereket a nemzeti konzultációval, beindítani a védőfelszerelések saját gyártását, beszállni az uniós vakcinafejlesztési folyamatokba.

A legtöbb országban nagyon sok pénzt szétosztottak, ezzel növelték a fogyasztást és juttattak pénzt a vállalkozásoknak. Ez egy jó gondolat, pár hónap múlva kiderül, milyen hatékonysággal segítette ez a gazdaság újraindulását.

"Mi más útvonalon indultunk, munkahelyet akartunk teremteni, a mi gazdasági védekezésünk középpontjában a beruházások állnak - a vállalatok és a lakosság beruházásai. Az 5 százalékos áfa így kapcsolódik a kormányzati intézkedések sorába: ez meglöki a családok beruházásait, és újabb intézkedésekkel fogjuk kiegészíteni, Novák Katalin dolgozik ezen. Ez lehet a gazdasági válságkezelés második lökete" - fejtette ki Orbán Viktor.

A kivárás a legnagyobb veszély, nem a fogyasztás visszaesése, bár az is súlyos

- mutatott rá a kormányfő a kormány válságkezelési logikájára.

Az egészségügy terhelése

"Nekem a javulás, előrelépés lehetőségét kell látnom mindenben, akkor is, ha közben vannak bajok. Azt látom, tavasszal sikerült győzni, és akkor pedig a második hullámban is tudunk" - mondta. Ehhez az kell, hogy az egészségügy bírja a terhelést, miközben zajlik az élet Magyarországon.

"Azért dolgoztatom a minisztereimet, hogy minél később érjünk el arra a pontra, hogy fontos műtéteket kelljen elhalasztani.

Most három hetet látunk előre, ez idő alatt a szakemberek szerint nem várható a fentiek bekövetkezte."

Orvosbéremelés

"2018-ra súlyos formát öltött az ápolók hiánya, ez nagyobb gond volt, mint az orvosok elvándorlása. Ekkor döntöttük az ápolók béremeléséről. Utána kezdtünk a kórházfelújításba, vidéken nagy eredményeket értünk el, Budapesten is elindult a folyamat, de itt új kórházak is létrejönnek. A végén elérkeztünk a legnehezebb részhez: mi legyen az orvosok bérével. Időközben pedig alkalmazkodtak az emberek a zűrzavarhoz (hálapénz, magán- és állami ellátás keveredése stb.). Ezért örülök, hogy a Magyar Orvosi Kamara nagy levegőt vett és benyújtott két javaslatot (béremelés, hálapénz), hogy ezt fogadjuk el. Betű szerint megtettük" - sorolta Orbán Viktor. Ha megszületnek a részletszabályok is,

lesz egy rend, nem lesz tökéletes, de rend lesz és erkölcsileg lehet boldogulni abban a helyzetben, amelyet betegállapotnak hívunk

- tette hozzá.

Brüsszeli támadások

"Ez így megy több évtizede,

a baloldal ha veszélyes embert lát - nem akarok dicsekedni, de az én esetemben erről van szó -, akkor megpróbálja levadászni"

- sommázta a helyzetet Orbán Viktor. Emlékei szerint már 1989-ben is úgy vélekedett a baloldal, hogy a korrupció vádjával kell támadni, hiszen az emberek nem tudják, hogy történt-e korrupció, de azt elhiszik, hogy mód az lett volna rá. Ez nem egy istencsapása, amit nem lehet elhárítani, de egy régi módszer - mondta a miniszterelnök.

Arra azért Orbán Viktor emlékeztetni kell, hogy német nyelvterületen a korrupció nagyobb, mint Magyarországon. "Ma például tele van a világ azzal a botránnyal, hogy van egy globális pénzmosási botránysorozat, aminek a közepén egy német nagybank van. A skandinávoknál is bedőlt néhány nagybank pénzmosás miatt. Tehát a nyugatiak sem állnak Közép-Európa fölött korrupció ügyében" - sorolta a kormányfő, hozzátéve, hogy az ügyeket egyenként végig kell venni, ki kell vizsgálni, de Magyarországon jól hasznosultak az uniós forintok, igaz, mi sem vagyunk hibátlan ország.

"Soros György megvesz bizonyos nyugati politikusokat, az Európai Bizottságban is. Ez korrupció.

Amíg neki ilyen befolyása van az EU-ban, addig ki kell mondani, hogy az EU korrupt"

- hangsúlyozta Orbán Viktor. Úgy gondolja ugyanakkor, hogy Soros György tevékenységét komolyan kell venni, mert a baloldal örömét leli abban, hogy a saját fajtájával szemben az idegenekkel fog össze és azoknak ad igazat. Ahelyett, hogy magyarokkal fogna össze. Ez nekünk, nemzeti jobboldalnak nehezen érthető reflex - zárta az interjút Orbán Viktor.

Címlapról ajánljuk

Európai Tanács-elnök Budapesten: sikerült egyetértésre jutnunk abban, mit akarunk együtt tenni a versenyképességért

Az EU-csúcstalálkozóra érkező Charles Michel újságírók előtt hangsúlyozta: az unió versenyképességének erősítését célzó Draghi-jelentés kiváló alapot jelent a témában, az abban foglalt ajánlások világosak és egyértelműek.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.08. péntek, 18:00
Stumpf István
egyetemi tanár, korábbi alkotmánybíró és kancelláriaminiszter, az NKE John Lukács Intézet Amerika Kutatóintézetének emeritus kutatója
Ömlött a pénz a magyar kockázati- és magántőkepiacra

Ömlött a pénz a magyar kockázati- és magántőkepiacra

Megjelent a Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület (HVCA) az Ernst & Younggal közösen készített, 2024.  első félévi statisztikai jelentése, amely szerint az egyesület befektető tagjai 2024 első félévében 40 tranzakció keretében összesen 32 271 millió forintot fektettek be 40 vállalkozásba, míg tavaly ugyanebben az időszakban 56 vállalkozásba fektettek be 11 375 milliót. Kiderül az is, hogy 2024 első félévben 81 683 millió forint értékben került sor magyarországi alapokba történő forrásbevonásra - közölte a HVCA.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×