Az ultrafeldolgozott élelmiszerek „bűnlajstroma” igen hosszú. A vastagbélrák kialakulásával is összefüggésbe hozták már őket, egy friss kutatás pedig arra világított rá, hogy az étrendben arányuk csökkentésével javulhat több, a szervezet étvágy- és anyagcsereszabályozásához kapcsolódó fontos mutató – írta meg a HVG.

A vizsgálatba 65 év feletti amerikaiakat vontak be, sokuk közülük túlsúlyos volt, illetve inzulinrezisztenciában vagy magas koleszterinszintben szenvedtek.

Ezek a résztvevők nyolc-nyolc héten keresztül kétféle, ultrafeldolgozott élelmiszerekben szegény étrendet követtek. Sovány vörös húson alapuló élelmiszereket fogyasztottak nyolc héten keresztül, két héten keresztül normál étrendjük szerint ettek, majd pedig újabb nyolc héten át egy vegetáriánus, tejben és tojásban gazdag étrendet követtek.

A résztvevők kevesebb kalóriát vittek be, ami azzal járt, hogy fogytak.

Jelentősen javult emellett az inzulinérzékenységük és a koleszterinszintjük is, emellett a gyulladásos tünetekből is kevesebb jelentkezett.

Egy 2021-es kutatás azt mutatta, az ultrafeldolgozott ételek aránya a lakosság étrendjében a vizsgált 22 ország közül az Egyesült Királyságban és Svédországban volt a legnagyobb. A legkisebb arányt Olaszországban és Romániában mérték. Országonként ugyanakkor jelentősen eltérő, milyen időpontból származnak a legfrissebb adatok. Az Egyesült Királyságban 2008-as, Svédországban 2010-es, Olaszországban 2005-ös, míg Romániában 2012-es a legutolsó felmérés.

Magyarországon 2003-ban készült utoljára ilyen típusú felmérés, ebben az évben a férfiak energiabevitelének 15,7 százalékát, a nők esetében 15 százalékot adták ilyen ételek

– olvasható a tanulmányban.

A tanulmány azt is számbavette, hogy az egyes országokban melyik volt a legnépszerűbb az ultrafeldolgozott élelmiszerek közül.

Magyarország, Románia és Horvátország „kolbásznagyhatalom”,

míg Nyugat-Európában sok országban a finomított pékáruk vitték a prímet. Ez mind a férfiak, mind a nők körében így volt a kutatott években.