eur:
406.93
usd:
378.29
bux:
76595.63
2024. november 8. péntek Zsombor
Áder János köztársasági elnök és Weisz Fanni jeltolmács, siket esélyegyenlőségi aktivista az államfő újévi köszöntőjének televíziós felvételén a Sándor-palotában 2018. december 28-án.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

Könnyebbé tenné a siketek életét a jelnyelvi törvény módosítása

Államilag elismert nyelvvizsga státuszt kaphat a jelnyelvi vizsga 2021 nyarától, és bővülhet az állami támogatású jeltolmács-szolgáltatások köre, ha a parlamentben megszavazzák a most tárgyalt javaslatot.

Európában elsőként Magyarországon válhat államilag elismert nyelvvizsgává a jelnyelvi vizsga, ha az Országgyűlés elfogadja a jelnyelvi törvényhez benyújtott módosító javaslatot - írta pénteki számában a Magyar Nemzet.

A Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége (Sinosz) adatai szerint évente mintegy 800-1200 fő tanul jelnyelvet, és eddig 10-en diplomáztak le jelnyelvoktatóként.

Még nincs azonban jelnyelv-szakos pedagógus, ezért nem megoldott a hallássérült és siket gyermekek oktatása. Az Oktatási Hivatal adataira hivatkozva közölték, hogy a köznevelésben jelenleg 2085 siket-nagyothalló tanuló vesz részt. Közülük 1611-en nagyothallók, több mint kétszázan siketek, a többiek esetében pedig valamilyen egyéb állapot – vakság vagy enyhe értelmi fogyatékosság – is társul a hallásprobléma mellé. A statisztikák szerint egyébként mintegy hatvanezer olyan siket és nagyothalló személy van hazánkban, aki elsődleges kommunikációként a jelnyelvet alkalmazza.

Rajtuk is segíthet a törvénymódosítás, amely egyébként létrehozná a jeltolmácsok névjegyzékét is, és a jövőben csak az oktathatna jelnyelvet tanfolyamokon, iskolákban vagy gyógypedagógiai intézményekben, aki szerepel ebben.

A parlament egyetlen jelnyelvet használó képviselője, a módosítás egyik benyújtója, Tapolczai Gergely a javaslat általános vitában hangsúlyozta azt is, hogy rendezni kellene a jelnyelvi pótlékok rendszerét, illetőleg államilag finanszírozottá kell tenni az egészségügy területén végzett tolmácsszolgáltatást is. Idén egyébként 85,6 millió forinttal támogatja az állam az országban működő 22 jelnyelvi tolmácsiroda szolgáltatásait.

Címlapról ajánljuk
Kemény tiltakozásokra is szükség lehet a szlovák nyelvtörvénnyel szemben, véli a Magyar Szövetség elnöke

Kemény tiltakozásokra is szükség lehet a szlovák nyelvtörvénnyel szemben, véli a Magyar Szövetség elnöke

A Magyar Szövetség közleményben reagált a szlovák kulturális tárca nyelvtörvényt szigorító módosítására, mert a felvidéki párt szerint semmi szükség a nyelvtörvény szigorítására, a szankciók kiterjesztésének és emelésének gondolata nemcsak indokolatlan, hanem elfogadhatatlan. Gubík László pártelnök tragikomikusnak nevezte a törvénytervezetet; úgy véli, a szlovák nyelv domináns szerepe eleve alkotmányos garanciákkal bír.

Európai Tanács-elnök Budapesten: sikerült egyetértésre jutnunk abban, mit akarunk együtt tenni a versenyképességért

Az EU-csúcstalálkozóra érkező Charles Michel újságírók előtt hangsúlyozta: az unió versenyképességének erősítését célzó Draghi-jelentés kiváló alapot jelent a témában, az abban foglalt ajánlások világosak és egyértelműek.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.08. péntek, 18:00
Stumpf István
egyetemi tanár, korábbi alkotmánybíró és kancelláriaminiszter, az NKE John Lukács Intézet Amerika Kutatóintézetének emeritus kutatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×