Jelenleg több típusú állami bértámogatás is működik a munkáltatók és a munkavállalók részére. Nagyon sok vállalkozásnál valóban igaz, hogy helyreállt a termelés - még ha nem is teljes kapacitással -, itt szükség van a munkahelyvédelmi bértámogatásra. Nem biztos, hogy minden vállalkozásnál a teljes létszám esetében, de egyes területek esetében kiegészítő jelleggel ezt a bértámogatást jelenleg is igénybe veszik a munkáltatók. Több mint 10,5 ezer vállalkozás igényelte eddig 137 ezer munkavállalóra - mondta az InfoRádióban Mészáros Melinda, a LIGA Szakszervezetek elnöke. Hozzátette: azt tapasztalják, hogy nem mindenhol állt helyre a termelés, a keresletélénkülés nem olyan mértékű, mint ahogy az várható lett volna a nyitást követően.
"Éppen ezért tettük ezt a javaslatot, hogy az igények bejelentésére jelenleg 2020. augusztus 31-ig rendelkezésre álló határidő mellett az igénybe vétel időtartamát, azt a bizonyos három hónapot is hosszabbítsák meg" - mondta Mészáros Melinda. Szavai szerint az eddigi tapasztalatok alapján
minimum további három hónapra kellene meghosszabbítani a támogatás időtartamát, de arra is látna lehetőséget, hogy egészen december 31-ig tolják ki, mivel a programot egy felülről nyitott keret finanszírozza.
Közölte azt is, hogy a munkahelyvédelmi bértámogatásra vonatkozó javaslat mellett már korábban felvetették az úgynevezett munkahelyteremtő programok indítását is. Ezt meg is fogadta a kormányzat, május közepétől elindult, és jelenleg már 3200 munkavállaló veszi igénybe.
A 24 havi munkaidőkeret nemzetgazdaságilag jelentős beruházásoknál való elrendelhetőségével kapcsolatban az elnök elmondta: alapvetően a túlórák elszámolásával van gond egy ilyen hosszú munkaidőkeret esetén.
"A parlament előtt lévő javaslat pontosan arra hivatkozik, hogy a nemzetgazdasági érdekből új beruházás és új munkahelyteremtés esetén miniszteri engedéllyel legfeljebb 24 havi munkaidőkeretet rendelhessen el a munkáltató. A mi álláspontunk szerint is egy olyan beruházás, amely a magyar munkavállalókat kényszerítené arra, hogy a túlmunkát két évig előlegezze meg a munkáltató részére, semmiképpen nem szolgálhatja a magyar munkavállalók és a nemzetgazdaság hosszú távú érdekeit" - hangsúlyozta Mészáros Melinda. Mint mondta, éppen ezért a munkáltatókkal egyetértésben a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán is kifejtették ezzel kapcsolatos észrevételeiket, érveiket.
"Kértük a kormányzatot, hogy ezt a javaslatot vonja vissza"
- tette hozzá az elnök.
"Nem tudta megindokolni a kormányzat a tervet. A minisztérium jelen lévő képviselője jelezte, hogy kormánydöntés eredményeként született ez a javaslat, de a szaktárca ilyen típusú módosítást nem fogalmazott meg, és nem tett" - számolt be a VKF ülésen elhangzottakról az elnök. Felidézte, hogy a szakszervezetek korábbi álláspontja is az volt, hogy az Európai Unió munkaidőszervezési irányelvével is ellentétes az ilyen típusú szabályozás, a munkavállalói érdekeket pedig semmilyen körülmények között nem szolgálja.
Beszámolt arról is, hogy a munkáltatók is sérelmezték, hogy egyrészt a tripartit, vagyis három oldalú érdekegyeztetés és a szociális párbeszéd figyelmen kívül hagyásával történt az újabb, ilyen típusú javaslatok megfogalmazása és a parlamentnek való benyújtása. Másrészt aggodalmukat fejezték ki a munkabéke miatt, hiszen egy olyan munkáltatónál, ahol két éven keresztül a munkavállalók előlegeznek a foglalkoztatónak, egyik fél érdekét sem szolgálja ez a szabályozás - tette hozzá az elnök.
.jpg)
