eur:
411.21
usd:
392.72
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Nyitókép: Pixabay.com

Tiltakoznak a szakszervezetek a 24 hónapos munkaidőkeret bevezetése ellen

Az érdekképviseletek levélben fordultak a parlamenti képviselőkhöz, és azt kérték, hogy ne szavazzák meg a jelen formájában a tervezetet.

Az öt szakszervezeti konföderáció közösen tiltakozik a 24 hónapos munkaidőkeret bevezetése ellen, amelyre a "veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és az egészségügyi készenlétről" szóló törvénytervezet ad lehetőséget. Az érdekképviseletek levélben fordultak a parlamenti képviselőkhöz, és azt kérték, hogy ne szavazzák meg a jelen formájában a tervezetet - közölte a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASzSz).

A képviselőknek elküldött leveleket Kordás László, a MASzSz elnöke mellett aláírta Kuti László, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés elnöke, Mészáros Melinda, a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának elnöke, Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke és Csóti Csaba, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke.

Felhívták a figyelmet, hogy a törvénytervezet szerint a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter engedélyezhetné, hogy a munkáltató új munkahelyteremtő beruházás esetén legfeljebb 24 hónapos munkaidőkeretet vagy elszámolási időszakot alkalmazzon, amennyiben a beruházás megvalósítása nemzetgazdasági érdek.

Mindezt a szakszervezetek aggályosnak tartják, részben mert

a tervezetet előzetes egyeztetés nélkül nyújtották be,

részben pedig az európai uniós szabályozás miatt, ugyanis a munkaidő-szervezezésről szóló uniós irányelv maximum 12 hónapos munkaidőkeretet tesz lehetővé, de csak akkor, ha azt a kollektív szerződésben rögzítették vagy a szociális partnerek megállapodtak.

A tervezet elfogadása jelentősen rontaná a szakszervezetek alkupozícióit, hiszen a hosszabb munkaidőkeretet vagy elszámolási időszakot a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter egyoldalúan engedélyezhetné, így az nem a szakszervezetek és munkáltatók megállapodásán alapulna - írták.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×