Infostart.hu
eur:
385.19
usd:
328.11
bux:
109607.58
2025. december 14. vasárnap Szilárda
Nyitókép: Pexels.com

A magyarok elsöprő többsége szerint fizessenek a legnagyobb szennyezők

A klímavédelem terheit azoknak kellene viselniük, akik a problémáért a leginkább felelősek: a legnagyobb szennyező országoknak és vállalatoknak – állapította meg a Századvég Gazdaságkutató Zrt. megbízásából készült közvélemény-kutatás.

Az 1000 fős kutatás szerint – amelynek eredményeit hétfőn közölték – a magyar emberek több mint háromnegyede (77 százaléka) olyan elosztási rendszerrel értene egyet az Európai Unióban, amely a terhek többségét „a valódi szennyezőkre hárítja”.

A magyarok elsöprő többsége (91 százaléka) a terheket a lakosság helyett a nagyvállalatokra és a nagy kibocsátó országokra, azaz „a valós szennyezőkre terhelné”. Mindennek hátterében az áll, hogy

a magyar lakosság csaknem kétharmada (60 százaléka) a klímaváltozást okozó környezetszennyezésért elsősorban a szabályokat be nem tartó nagyvállalatokat, cégeket teszi felelőssé

– tették hozzá.

A magyar kormány környezetpolitikájában szereplő, nemrég bejelentett intézkedések: a napelemek támogatása, az erdőtelepítések, az egyszer használatos műanyagokkal szembeni szankciók, az elektromobilitás ösztönzése, valamint az okostechnológiák terjesztése mind

nagy népszerűségnek örvendenek a válaszadók körében.

A napelemes energiatermelés és az erdőtelepítések javaslataival a magyar felnőtt lakosság szinte egyöntetűen egyetért (93 százalék), az egyszer használatos műanyagok betiltását is 89 százalékuk, az elektromos autók támogatását pedig 85 százalékuk támogatja.

A felmérés szerint szintén népszerű javaslat a lakosság körében a nagyobb városok tömegközlekedésének környezettudatos korszerűsítése és a modern fogyasztásmérők felszerelése a háztartásokban – ezeket négy válaszadóból három támogatja (77, illetve 76 százalék).

Ezzel szemben

a lakosságot is sújtó, az energiafelhasználást adóztató brüsszeli javaslatok kifejezetten népszerűtlenek:

a lakóépületek után fizetendő szén-dioxid-adó bevezetését és az üzemanyagokat terhelő adók emelését a megkérdezettek 81 százaléka, a lakossági energiaárak növelését pedig 84 százaléka elutasítja.

A kutatás eredményei rámutatnak: az állampolgárok nem a lakossági terhek emelését, hanem

a nagy szennyezőkkel szembeni határozottabb fellépést várják el a magyar kormánytól;

ezt az álláspontot a lakosság 83 százaléka képviseli.

A Századvég szerint össztársadalmi konszenzus (98 százalékos egyetértés) van a tekintetben, hogy a kormánynak határozottan fel kell lépnie az illegális szemétlerakóhelyek felszámolása érdekében, továbbá rendkívül fontosnak tartják Magyarország vízkészleteinek megóvását is, ennek megfelelően 84 százalékuk határozottabb fellépést sürget a magyar folyók megóvása érdekében.

Címlapról ajánljuk

Orbán Viktor: hiába az adventi időszak, a politikában nincs elcsendesedés

Orbán Viktor szerint a gyermekvédelemben nincs alku. A miniszterelnök a Karmelita Kolostorban adott egyórás interjút Lentulai Krisztiánnak. A kormányfő szerint Amerika békét, Európa háborút akar, és kulcsfontosságú Magyarország mozgástere a 2026-os választáson. A teljes interjút a Mandiner YouTube-csatornáján tették közzé.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.15. hétfő, 18:00
Mészáros Andor
az Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK Történeti Intézetének docense
A globális felmelegedés hatása az El Niño/La Niña jelenségre: jelentős változások küszöbén állunk?

A globális felmelegedés hatása az El Niño/La Niña jelenségre: jelentős változások küszöbén állunk?

Friss kutatási eredmények azt mutatják, hogy a trópusi Csendes-óceán időről időre bekövetkező felmelegedését (El Niño) és lehűlését (La Niña) is magában foglaló ENSO jelenségkör a bolygó felmelegedésével sokkal erősebbé és kiszámíthatóbbá válhat. 2050-re a trópusi Csendes-óceán elérhet egy kritikus átbillenési pontot, ami az ENSO-t egy erős, ritmikus ingadozásba kényszeríti, szinkronban más globális éghajlati mintázatokkal. Ennek eredményeként több kontinensen is fokozódhatnak a szélsőséges esőzések vagy megszaporodhatnak az aszályos időszakok, azaz nőhet a kritikus időjárási események kockázata.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×