eur:
408.43
usd:
375.06
bux:
73838.69
2024. november 5. kedd Imre

A Zöldek megszavazták a kormánykoalíciót az Osztrák Néppárttal

Megszavazták szombaton a Zöldek rendkívüli kongresszusukon az Osztrák Néppárttal (ÖVP) való kormánykoalíciót, így létrejöhet Ausztria első ilyen kormánykoalíciója nemzeti szinten.

"Eljött az osztrák Zöldek ideje" - hangoztatta Werner Kogler a kongresszus nyilvános ülését megnyitó beszédében, amelyben arra buzdította párttársait, hogy szavazzanak igennel a néppárti-zöld kormánykoalícióra.

A koalíció megkötését a 276 küldött 93 százaléka hagyta jóvá a Salzburgban tartott tanácskozáson.

A szavazást megelőző vitában a küldöttek dicséreteket és bírálatokat is megfogalmaztak a kormányprogrammal kapcsolatban. Többen a kompromisszum szükségességét hangsúlyozták, mondván, a tárgyalássorozat nem "kívánságműsor" volt. Mások úgy vélték, hogy a kormányprogramban nem kaptak kellő hangsúlyt a Zöldek által támogatott elképzelések. Egyetértettek ugyanakkor abban, hogy bár a kormányprogram nem nevezhető "ideálisnak", támogatni kell a koalíció megkötését.

A Zöldeknél hagyomány, hogy a fontosabb kérdésekben csak a pártkongresszus megkérdezése után hoznak végleges döntést.

A Zöldek országos elnöksége pénteken egyhangúlag szavazta meg a néppárti-zöld kormánykoalíció létrehozását.

Az új kormányt az ÖVP vezetője, Sebastian Kurz fogja vezetni, és várhatóan kedden lép hivatalba. Az alkancellár a Zöldek vezetője, Werner Kogler lesz.

A Zöldek mostani szavazásával elhárult az utolsó akadály az elől, hogy megalakulhasson Ausztria első konzervatív-zöld kormánykoalíciója nemzeti szinten.

Sebastian Kurz leendő kancellár a szavazást követően gratulált Werner Koglernek az egyértelmű sikerhez.

"Örülök a közös kormányzati munkának" - fogalmazott.

Az új kormánykoalíció célja, hogy Ausztria úttörő szerepet töltsön be Európában, nem utolsósorban az éghajlatváltozás terén: a kormánykoalíciós megállapodás értelmében az ország elkötelezte magát amellett, hogy 2040-re klímasemlegessé válik. A tervek között szerepel továbbá a repülőjegyárak növelése, valamint - az arcot teljesen elfedő kendő - burka viselésének tilalma a 14 évesnél fiatalabb lányok számára.

Ausztriában tavaly szeptember végén előrehozott választásokat tartottak, miután a Kurz vezette ÖVP felmondta a koalíciót a radikális jobboldali Osztrák Szabadságpárttal (FPÖ), majd a bécsi parlament megvonta a bizalmat Kurz kormányától.

Az ÖVP-FPÖ koalíció azért jutott válságba, mert az FPÖ akkori vezetőjéről, Hans-Christian Strache akkori alkancellárról tavasszal napvilágot látott egy Ibizán titokban rögzített videofelvétel, amelyen Strache nyíltan korrupcióról beszélt, és támogatásért cserébe komoly haszonnal kecsegtető üzleti lehetőségeket ajánlott egy nőnek, aki egy orosz oligarcha rokonának adta ki magát.

Az előrehozott választásokon megerősödött és magabiztos győzelmet aratott az ÖVP, amely a voksok 37,5 százalékát kapta meg. A harmadik helyre befutó FPÖ támogatottsága csaknem 10 százalékponttal, 16,2 százalékra esett vissza, míg a negyedik helyet megszerző Zöldek több mint 10 százalékponttal növelték támogatottságukat, és a voksok 13,9 százalékát szerezték meg.

Címlapról ajánljuk
Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Az már egyáltalán nem számít rendkívülinek, hogy hétről hétre csökken a hárompárti német kormánykoalíció támogatottsága, és az Olaf Scholz kancellár vezette, a szociáldemokrata SPD-ből, a Zöldek Pártjából és a szabad demokrata FDP-ből álló koalíció felbomlása kevesebb mint egy évvel a jövő őszi parlamenti választások előtt szinte állandóan napirenden van. Ráadásul nem az ellenzék kényszeríti erre a kormányt, hanem Christian Lindner pénzügyminiszter.

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×