Az osztrák kormány megalakulása világpremiert jelent, hiszen első alkalommal történik meg, hogy országos szinten egy konzervatív párt és egy zöld párt "kiskoalíciót" köt; egyáltalán a kiskoalíció is újdonság az országban, mert eddig csak nagykoalíciók születtek - mint erre az InfoRádiónak nyilatkozva Kiss J. László rámutatott. A Budapesti Corvinus Egyetem tanára hozzátette, Németországban Baden-Württemberg tartományban 2011 óta üzemel zöld-konzervatív összefogású kormány, de ez is csak tartományi szint.

"Tíz néppárti-konzervatív miniszter van gazdasági, pénzügyi, mezőgazdasági, védelmi területen, míg

az igazságügy, a környezetvédelem, a kultúra és a sport a zöldekhez került,

négy tárcavezetőt adnak a kormányba" - vázolta Kiss J. László.

A kormányösszetétel további pikantériája, hogy a koalíció a migráció- és a klímapolitika kompromisszumán kell, hogy alapuljon a szakértő szerint.

"Ebben a két kérdésben a konzervatívok a néppárti programhoz ragaszkodtak, míg a zöldek a klímapolitikai szempontjaikat próbálták valamilyen módon érvényesíteni."

A pénzügyekre kitérve elmondta, most az adórendszer ökoszociális átalakítása következhet, 2022-ig megszületnek azok a tervek, amelyek beárazzák a klímavédelemmel együtt járó költségeket.

"Itt tulajdonképpen a karbonadóról van szó, vagy olyan intézkedésekről, amelyek a repülőjegyárak növekedéséről és a vonatjegyárak csökkenéséről szólnak."

Ahogy az angol mondja,

"forró krumpli" a migráció kérdése,

annál is inkább, mert a szavazati arányoknak megfelelően Sebastian Kurz kancellárnak sikerült érvényesítenie olyan szempontokat, mint a védőőrizet kérdése.

"Egy politikai premierről van szó e tekintetben. Számos feszültség lehet tehát ebben a koalícióban, épp azért, mert rendkívül távol eső és

eltérő ideológiai vércsoporthoz tartozó pártok kötöttek koalíciót.

De a fő szempont a stabilitás lesz" - fejtegette.

Kiss J. László szerint a zöldek kormányba kerülése a szénkorszakból való kilépés előkészítését célozhatja; akár már 2040-re elérheti az ország a klímasemlegességet, amit az EU 2050-re irányzott elő.