Infostart.hu
eur:
363.66
usd:
324.56
bux:
143667.11
2026. október 14. szerda Helén
Oklevél egy végzős hallgató kezében a Kecskeméti Főiskola diplomaátadó ünnepi szenátusi ülésén 2016. február 27-én. Az eseményen az a tizenhét hallgató is átvette oklevelét, akik elsőként végeztek duális képzésben Magyarországon.
Nyitókép: MTI/Ujvári Sándor

Több mint tizennégyezren nem kaphatnak már diplomát

Alig több mint kétezer, az egyetemet 2005 előtt kezdő és még nem államvizsgázott hallgató élt a türelmi idővel és szerzett 2016 és 2018 között diplomát. A többiek már csak annyit mondhatnak: "ez a hajó elúszott".

A Felsőoktatási Információs Rendszer közel tizennégy és fél ezer olyan egyetemi és felsőoktatási képzést tart számon, melyeken egykori hallgatók 2005 előtt kezdték meg tanulmányaikat, de még nem szerezték meg diplomájukat, vagyis csaknem 14500-an már nem kaphatják meg a diplomájukat - számolt be az adatokról a Magyar Hírlap.

Abszolváltak, de nem államvizsgáztak

A kormány 2018. szeptemberéig adott lehetőséget a záróvizsga teljesítésére azoknak a hallgatóknak, akiknek képzése 2005 előtt indult és korábban már abszolváltak. Bár eredetileg nem volt megszabva, mennyi idő telhet el maximálisan az államvizsga és a diploma megszerzése között, egy négy évvel ezelőtti törvénymódosítással ezt két évben határozták meg. 2015-ben a felsőoktatási államtitkárság türelmi időt adott azoknak a 2005 előtt kezdő hallgatóknak, akiknek csupán a záróvizsga teljesítése hiányzott az oklevélhez. Az Oktatási Hivatal (OH) adatai szerint

2016 és 2018 között mindössze 2205-en diplomáztak le az érintettek közül.

Más a helyzet azoknál, akik 2005 előtt kezdték meg tanulmányaikat, abszolváltak és az államvizsgát is letették, és már csak nyelvvizsgával nem rendelkeznek. Az OH adatai alapján mintegy 31 ezer egyetemi vagy főiskolai képzés esetében nem adtak ki oklevelet a nyelvvizsga hiánya miatt. Az érintettek a sikeres nyelvvizsga bizonyítványának bemutatása után megkaphatják a diplomájukat.

Címlapról ajánljuk
Németh Ferenc az uniós bővítési tervről: a 15 év „próbaidő” erős üzenet a tagországoknak is

Németh Ferenc az uniós bővítési tervről: a 15 év „próbaidő” erős üzenet a tagországoknak is

Az Európai Bizottság külön eljárást javasol az új uniós csatlakozók esetében. Lényegében egy 15 éves próbaidőszakot vezetnének be, és akár a szavazati jogától is megfoszthatnák az új tagállamot, ha az uniós értékekkel szemben lépne fel. Az eljárást nem titkolt módon a nyugat-balkáni országok tervezett csatlakozása miatt vezetnék be. Az új módszerről Németh Ferencet, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatóját kérdezte az InfoRádió.

Két napra eltűnik a Fidesz-KDNP

A frakciószövetség áttekinti és értékeli Magyarország jogállami és gazdasági lejtmenetét.
inforadio
ARÉNA
2026.10.14. szerda, 18:00
Cser-Palkovics András
a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke, Székesfehérvár polgármestere
Ma megszólal Christine Lagarde - Mutatjuk, mi történik a tőzsdéken

Ma megszólal Christine Lagarde - Mutatjuk, mi történik a tőzsdéken

Továbbra is az AI-vállalatok és az iráni konfliktus fejleményei vannak a befektetői figyelem középpontjában, tegnap például kifejezetten gyengén teljesítettek a chipgyártók, miután tovább erősödtek a mesterséges intelligenciához kapcsolódó beruházási buborékkal kapcsolatos félelmek, illetve a kínai verseny fokozódása miatti aggodalmak. Izgalmakból ma sincs hiány, a befektetők Christine Lagarde EKB-elnök megszólalásaira és a Nemzetközi Energiaügynökség havi olajpiaci jelentésére figyelhetnek, de a nap legfontosabb közlése az amerikai szeptemberi infláció lesz, ami érdemben befolyásolhatja a Fed kamatpályájával kapcsolatos várakozásokat. Egyelőre emelkedést láthatunk az európai tőzsdéken. Hasonló témákkal is foglalkozunk a Portfolio Investment Day konferenciánkon október 21-én. Jön az év egyik legnagyobb befektetési eseménye, ahol profi szakértők mondják el, mibe érdemes most befektetni. Regisztráció itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×