eur:
414.76
usd:
398.98
bux:
79466.61
2024. december 23. hétfő Viktória
A BKV Óbudai autóbuszgarázsa 2017. május 17-én.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

Megvan a megállapodás - ennyivel nő a BKV-sok bére

Sikeresen zárultak az idei bértárgyalások a BKV Zrt.-nél, a megállapodás értelmében április elsejével nyolc százalékkal nőtt a dolgozók alapbére - közölte a cég.

A szerdán aláírt megállapodás szerint a dolgozók január 1-jétől március 31-ig

visszamenőleg egyszeri bruttó 105 ezer forintos bérkiegészítést, év végén pedig egyszeri 14 900 forintot kapnak.

Bővül továbbá az utazási igazolványra jogosultak köre: az eddigi két hozzátartozó helyett mostantól a házastárson kívül az összes, egy háztartásban élő iskolás gyermeknek is jár a kedvezmény - tették hozzá.

Ismertették, a BKV-nál 2017-től átlagosan 27 százalékkal emelkedtek a fizetések, a mostani megállapodással együtt pedig átlagosan 35 százalékkal magasabbak a bérek a 2016-os szinthez képest.

A BKV szerint észszerű, a cég és a tulajdonos lehetőségeit maximálisan felhasználó megállapodás született, amely rendezi a munkavállalók helyzetét és biztosítja a vállalat zavartalan működését.

Címlapról ajánljuk
Prőhle Gergely: a német hatóságoknak ideológiailag besorolhatatlan, így kezelhetetlen volt a magdeburgi merénylő

Prőhle Gergely: a német hatóságoknak ideológiailag besorolhatatlan, így kezelhetetlen volt a magdeburgi merénylő

A magdeburgi tragédiáról, annak társadalmi hatásáról, egy AfD-szimpatizáns szaúdi orvos megítéléséről, valamint a német belpolitikai helyzetről is beszélt Prőhle Gergely volt berlini nagykövet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet programigazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában. Bemutatott egy olyan megközelítést, ami megelőzhetővé tenné az ilyen tragédiákat, és valamiféle társadalmi békesség felé is elvezethetne.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
A zöld ipar kérdése még fontosabbá vált

A zöld ipar kérdése még fontosabbá vált

Az Európai Unió öt évvel ezelőtt, amikor elindította az Európai Zöld Megállapodást (European Green Deal), a klímaváltozás elleni küzdelem globális élharcosaként pozícionálta magát. A fenntartható gazdaság kiépítése azonban mostanra még fontosabbá vált, mivel a globális felmelegedés következményei és költségei egyre súlyosabbak. Ráadásul az Ukrajna elleni orosz inváziót követő földgázválság is rámutatott arra, hogy fel kell gyorsítani a dekarbonizációt az EU energiaellátásának biztosítása, az energiaköltségek csökkentése és a társadalmi kohézió előmozdítása érdekében. Az egykor klímavédelmi programként indult politika ma már az EU egzisztenciális kihívásainak kezelésében segíthet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×