A kamupártok közös jellemzője, hogy a semmiből bukkannak fel egy választás előtt, összegyűjtik az szükséges mennyiségű ajánlószelvényt, de nem kampányolnak és érdemi eredmény nélkül újra köddé válnak. Az természetesen csak utólag bizonyítható, hogy kizárólag az állami támogatások megszerzése érdekében és nem politikai tevékenység kifejtésére hozták létre őket. Mindenesetre gyanús, hogy

a legtöbbnek honlapja sincs, vezetőik, jelöltjeik és aktivistáik elérhetetlenek, kerülik a sajtónyilvánosságot, nem tartanak lakossági fórumokat, nem adnak ki szórólapokat.

Ezzel a máig megoldatlan problémával az Országgyűlés is foglalkozott. Szél Bernadett független képviselő meg is kérdezte Polt Péter legfőbb ügyésztől, hogy sikerült-e felelősségre vonni a 2014-es és a 2018-as országgyűlési választáson elindult kamupártokat. A vádhatóság vezetőjének válaszából kiderült, hogy

2014-ben 18 feljelentésből 10 vádemelés lett, de a mai napig csak 4 elmarasztaló ítélet született, a tavalyi 22 gyanús ügyből pedig még egyet sem sikerült felgöngyölíteniük.

Az ellenzéki politikus a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól azt is megtudta, hogy a kamupártok jelenleg 2,6 milliárd forinttal tartoznak az állmnak, de csak 8169 forintot sikerült behjatani tőlük.

Ezzel összefüggébsen Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a február 8-i Kormányinfón azt mondta, hogy a tartozást a kamupártok vezetőinek személyes vagyonából is be lehet hajtani, és elvárja, hogy a hatóságok éljenek ezzel a lehetőséggel.

"Az, hogy valakinek semmi vagyona ne legyen, pártok vezető testületeinek összes tagjánál, azt nem hiszem, és a szabályozást azért is alakítottuk így, mert annak idején úgy gondoltuk, hogy van egy elrettentő, visszatartó hatása, hogy aki ebbe belekezd, nem ér el egy százalékot sem és nem fizeti vissza a felvett összeget, akkor élete végéig semmilyen tulajdonjogot nem szerezhetne, azt azonnal a NAV el fogja vinni."

Patyi András, a Nemzeti Választási Bizottság elnöke tavaly márciusban az InfoRádió Aréna című műsorában azt mondta, hogy a választási szervek jogkörei korlátozottak a kamupártok elleni fellépésben.

"Sem a Nemzeti Választási Iroda, sem a helyi választási irodák, sem a Nemzeti Választási Bizottság nem pártrendőrség. Szóval nem szép dolog, ha a riportalany visszakérdez, de

mit tudnánk mi csinálni? Bíráljuk fölül a törvényszéknek a nyilvántartó határozatát?"

A május 26-i európai parlamenti választás hivatalos oldalának tanúsága szerint eddig három olyan jelölőszervezetet vettek nyilvántartásba, amelynek ismeretlensége miatt bizonyítania kell majd, hogy nem kamupárt: az Európai Független-Centrumpártot, a Platon pártot és a Tea pártot.