eur:
408.04
usd:
375.18
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Takarítók dolgoznak a Parlament Alsóházi üléstermében az Országgyűlés május 8-ai alakuló ülésének előkészületei során 2018. május 4-én.
Nyitókép: Balogh Zoltán

Választási törvény: nem elégedett a csomaggal az ellenzék

Megvitatta az Országgyűlés a választási törvény kormánypárti módosító csomagját. A Fidesz szerint több problémát is orvosol az előterjesztés, az ellenzék azonban nem elégedett.

Részint a nem lakcímükön voksoló átjelentkezők számára kijelölt szavazóhelységek előtt az áprilisi választásokon is kialakult sorbanállás problémáját orvosolná a választási eljárásról, illetve a kampányköltségek átláthatóságáról szóló módosító csomag – mondta a javaslat egyik beterjesztőjeként az Országgyűlésben a fideszes Bajkai István.

A kormánypárti képviselő hangsúlyozta, a választási eljárásról szóló törvény 24. szakaszának módosítása végre lehetővé teszi, hogy az átjelentkezéssel szavazásra kijelölt szavazókör szavazatszámláló bizottsága a fő szabálytól eltérő nagyobb létszámmal működjön, elősegítve a választók szavaztatásának gördülékenységét.

Az előterjesztés szigorítaná a kamupártokra vonatkozó szankciókat is, így a jövőben nem csak a pártok tisztségviselőinek kellene felelniük saját vagyonukkal az állami kampánytámogatások visszafizetéséért,

amennyiben pártjuk nem éri el a választáson az 1 százalékos támogatottságot sem, hanem a szervezet listás és egyéni képviselőjelöltjeinek is. Sőt, az a párt, amelyik az előző országgyűlési választásokon folyósított állami kampánytámogatással nem számolt el, nem tarthatna igényt újabb kampánytámogatásra.

Módosítanák a választási átjelentkezés és a mozgóurnák igénylésének határidejét is, egyszerűsítenék a névjegyzékkel kapcsolatos kérelmek benyújtását, továbbá előírnák, hogy a választási plakátokon impresszumot kell feltüntetniük a hirdetőknek, kivéve, ha a párt vagy a jelölt megjelenik a plakáton. Mindemellett a levélszavazatok esetében tágabb határidőt szabnának a szavazólapok kiküldésére és visszaérkezésére, illetve pontosítanák a válaszborítékok érvényességének szabályait is.

Staudt Gábor, a Jobbik vezérszónoka úgy látja, hogy több megoldandó probléma is kimaradt a módosítások közül, például ha szavazhatnak levélben a magyarországi lakcímmel nem rendelkező állampolgárok, akkor ezt a lehetőséget – a képviselő szerint – meg lehetne adni a külföldön dolgozó, ám magyarországi lakcímmel még rendelkező állampolgároknak is.

Mint azt az ellenzéki képviselő mondta, ha időben jelezi valaki, hogy élni szeretne ezzel a jogával, akkor számára ugyanúgy kiküldhető lenne az egyéni választókerületi szavazólista is, amelyen be lehet húzni a megfelelő x-eket és után postára lehet adni a szavazatot.

Az MSZP-s Molnár Zsolt részint maga is a levélszavazás kiterjesztését és az érdemi egyeztetést hiányolta, valamint az állami hirdetések kitiltását a választási kampányból.

A szocialista politikus érvelése szerint ezeknek nincsen helyük egy tisztességes országgyűlési vagy önkormányzati kampányban, tilalmuk alapvetően szükséges lenne.

A DK-s Arató Gergely "szájpecektörvény"-nek nevezte a javaslatot, amely értelmezésében arra jó, hogy az ellenzéknek még kevésbé legyen módja megmérkőzni a választásokon. Az LMP-s Keresztes László Lóránt úgy látta, hogy a javaslatok elfogadásával még torzabb lesz a választási rendszer, Kocsis-Cake Olivio, a Párbeszéd vezérszónoka pedig a kormánypártok és az ellenzéki frakciók közötti egyeztetést kezdeményezett a módosításról.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×