Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
Nyitókép: Pexels

Egyre több a külföldi hallgató a magyar egyetemeken

Öt év alatt több mint másfélszeresére nőtt a Magyarországon tanuló külföldi egyetemisták aránya.

Az Oktatási Hivatal adatai szerint 2012 és 2017 között 7-ről 12 százalékra nőtt a külföldiek aránya a teljes hallgatói létszámon belül. A magyar egyetemekre járó külföldi hallgatók legtöbbje (64 százaléka) Európából, 23 százaléka Ázsiából és 7 százaléka Afrikából érkezik az Eurostat vizsgálata alapján.

Országok szerinti bontásban az látható, hogy Magyarországra legtöbben Németországból érkeznek, a második helyen Szlovákia áll, majd Románia, Szerbia és Kína következik.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára szerint ezek alapján egyértelmű, hogy nemcsak a szomszédos országok fiataljai, hanem a világ minden tájáról érkeznek az országba. Ez is fontos visszaigazolása annak, hogy a magyar diplomák nemzetközi értéke kiemelkedő.

Beszélt arról is, hogy a magyar diplomák versenyképességét több nemzetközi rangsor mutatja.

  • Az Academic Ranking of World Universities listája szerint 2018-ban a legjobb ezer közé öt magyar egyetem került be, a
  • Times Higher Education idei rangsora alapján hét magyar egyetem szerepel a világ legjobb ezer felsőoktatási intézménye között,
  • a Quacquarelli Symonds (QS) 2019-es felsőoktatási világrangsorára pedig hat magyar egyetem jutott fel.

Rétvári Bence elmondta: a magyar felsőoktatás további fejlődésének egyik alapja, hogy a kormány 2019-ben immár 46,1 százalékkal fordít többet a magyar egyetemekre és főiskolákra, mint kilenc évvel ezelőtt. Mindemellett az állami fenntartású felsőoktatási intézményekben az oktatói, kutatói és tanári munkakörben foglalkoztatottaknál mintegy 27 százalékos béremelés volt, 2020-ig pedig 40 százalékkal, 119 000 forintról 166 600-re emelkedik a hallgatói normatíva.

Úgy fogalmazott: radikálisan emelkedik az állami ösztöndíjas PhD-hallgatók száma is, ugyanis

2019 szeptemberétől 53 százalékkal többen, 1300 helyett 2000 diák tanulhat állami ösztöndíjasként Magyarországon doktori szinten.

Az Eurostat adatai szerint 2010 és 2017 között 23 százalékkal nőtt a felsőfokú végzettségűek aránya Magyarországon a 30-34 évesek körében - fűzte hozzá az államtitkár.

Címlapról ajánljuk
„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.

Új partnereket keresett Friedrich Merz, gázüzlet és fegyvereladás is volt a tarsolyában

Kilenc hónappal hivatalba lépése után bemutatkozó látogatásnak szánta Friedrich Merz a Perzsa-öböl országaiban tett vizitjét. A Rijádban, Dohában és az utolsó állomást jelentő Abu-Dzabiban folytatott tárgyalások azonban messze túlmutattak ezen, mindenekelőtt a gazdasági, ezen belül az energetikai és nem utolsósorban a biztonságpolitikai együttműködést célozták.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

2017-ben a párizsi One Planet Summit során az AXA vezérigazgatója drámai módon kijelentette, hogy ha a világ 4 °C-kal melegebbé válik, akkor az többé nem lesz biztosítható. Pedig a biztosítás célja éppen az, hogy megvédje az embereket és vállalkozásokat az olyan rendszerszintű kockázatokkal szemben, mint amilyeneket az éghajlatváltozás okoz. Egyre világosabbá válik ugyanakkor a kutatók számára, hogy az éghajlatváltozás következménye az is, hogy csak múltbeli adatok alapján már egyre kisebb bizonyossággal jósolhatók meg a jövőbeli viharok, aszályok gyakorisága, intenzitása. Ezért új, sztochasztikus modellek kellenek a rendszerszintű kockázatok és az azokhoz tartozó káresemények következményeinek előrejelzéséhez/becsléséhez és az ezzel összefüggő összes biztosítási gyakorlat átgondolásához.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×