Infostart.hu
eur:
388.77
usd:
337.06
bux:
122537.07
2026. március 18. szerda Ede, Sándor

A túlóratörvény hatással volt a pártok támogatottságára

Az aktív dolgozók körében 5, a 40 év alattiak csoportjában 7, a szakmunkás képzettségűek között 5, a diplomásoknál 7 százalékpontot veszítettek a kormányerők a Závecz Research friss felmérése szerint.

Biztosan vezeti a pártok versenyét a Fidesz-KDNP, azonban tábora a létszámot tekintve apadt az utóbbi időben - derül ki a Závecz Research kutatóintézet Infostart.hu számára is megküldött friss kutatásából.

Az elmúlt hónap történései, a túlóratörvény elfogadása és az azt követő ellenzéki reakciók voltak hatással a pártpreferenciákra: gyengült a Fidesz, összességében erősödött az ellenzék, de a változások nem forgatták fel a korábbi erőviszonyokat.

December első felében a választópolgároknak még a 35 százaléka állt a kormányerők mögött, most 32 százalék.

Az ellenzéki pártok közül a Jobbik javítani tudott, a múltkori 9-ről 11 százalékra bővült a támogatottsága. Az MSZP és a Demokratikus Koalíció az előző hónapok eredményeit érte el most is, az előbbinek 7, utóbbinak 5 százalékos a tábora a teljes választói körben.

A Momentum támogatottsága 3-ról 4 százalékra, a Kétfarkú Kutyapárté 2-ről 3 százalékra emelkedett az év fordulóján. Az LMP-nek harmadik hónapja stabil a pozíciója, a választókorúak 3 százaléka e pártot kedveli leginkább. A Párbeszéd és a Mi Hazánk Mozgalom maradt 1-1 százalékon. A pártnélküliek aránya változatlan, ezúttal is 32 százaléknyian tartoznak ebbe a csoportba.

Akik biztosan szavaznak

A biztos pártválasztók körében

a Fidesz 48 százalékot ér el. Ebben az aktív szavazói körben a Jobbiknak 17 százalékos a tábora, az MSZP-nek pedig 12 százalékos.

Az elkötelezett pártválasztók 8 százaléka voksolna a DK-ra. E pártok tehát parlamenti pártok lennének egy mostani választáson is, a Momentum pedig 5 százalékkal a bejutási határértéken van. A biztos szavazók 4 százaléka támogatja az LMP-t, 2 százaléka a Párbeszédet, 1 százaléka a Mi Hazánk Mozgalmat.

Túlóratörvény: mínusz 250 ezer ember

A Fidesznek nem tett jót a túlóra-törvény elfogadása és az utána kialakult politikai helyzet, egy hónap alatt 3 százalékponttal - körülbelül 250 ezer választópolgárral - csökkent a tábora.

A kormánypárt veszteségei nagyon pontosan lokalizálhatók. Az aktív dolgozók körében 5, a 40 év alattiak csoportjában 7, a szakmunkás képzettségűek között 5, a diplomásoknál 7 százalékpontot veszített,

tehát ezekben a választói közegekben az átlagosnál többet esett a Fidesz támogatottsága. További érdekesség, hogy a lemorzsolódás alapvetően a nagyvárosokban (Budapesten 9, a megyeszékhelyeken 5 százalékpont), és a falvakban történt (4 százalékpont), a legnépesebb településkategórián belül, a kis- és közepes városokban egyáltalán nem észrevehető. A Fidesz leginkább eltökélt bázisát alkotó rétegekben, az alacsony iskolázottságúak, az idősebb emberek körében nem távoztak kormánypárti szavazók, még 1-2 százalékos emelkedések is voltak. A Fidesz-tábor aktivitási szintje, elkötelezettsége magasabb a múlt havinál, ami azt jelzi, hogy

a pártot a kevésbé kötődő támogatói ezekben a hetekben elhagyták.

Az ellenzék valamelyest profitált az elmúlt hetekből. A Jobbiknál, a Momentumnál és a Kétfarkú Kutyapártnál ez új szavazók érkezését, míg az MSZP-nél és az LMP-nél az aktivitás némi emelkedését jelentette. A Jobbik elmozdult a novemberi mélypontjáról, azóta 7-ről 11 százalékra nőtt a támogatottsága, különösen a 30-50 év közöttiek, a szakmunkások valamint a falvakban élők körében erősödött, ezekben a csoportokban 7-8 százalékponttal bővült.

Századvég. biztos Fidesz-előny

A Fidesz-KDNP előnye továbbra is stabil az ellenzéki pártok előtt, az elmúlt időszak tüntetései nem eredményeztek lényegi átrendeződést az erőviszonyokban – derül ki a Századvég friss pártpreferencia-vizsgálatából.

A kormánypártokra jelenleg a teljes választókorú népesség 35 százaléka voksolna, azaz előnyük stabil a többi párttal szemben. A második legtámogatottabb párt továbbra is a Jobbik, 8 százalékkal. Az MSZP-Párbeszéd támogatottsága 6 százalékra csökkent, a DK-ra a teljes népesség 4 százaléka, az LMP-re 3 százaléka szavazna. Más pártokat 7 százalék választana, a bizonytalanok aránya pedig 37 százalékra nőtt 2019. januárra.

Hasonló képet mutat a biztos szavazó pártválasztók tábora. A Fidesz-KDNP 53 százalékos támogatottsága ezen a bázison kimagasló. A Jobbikot a biztos szavazó pártválasztók 13, az MSZP-Párbeszédet 12 százaléka választaná. Ebben a közegben a DK támogatottsága 8, az LMPé 9 százalék. Más pártokra a biztos szavazó pártválasztók 9 százaléka szavazna.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×