eur:
386.98
usd:
356.05
bux:
68088.24
2024. május 18. szombat Alexandra, Erik
Az ellenzéki pártok kezdeményezésére a munka törvénykönyvének módosítása ellen indult tüntetés résztvevői és rendőrök a Parlament előtti Kossuth téren 2018. december 12-én.
Nyitókép: MTI/Mohai Balázs

Többen megsérültek demonstráció közben - megszólalt a rendőrség a szerdai tüntetésekről

"A Belvárosban demonstrálók három csoportra bomlottak" - itt a rendőrség helyzetjelentése a szerda esti tüntetésről.

A tüntetők egy része megkísérelt betörni az Országgyűlés épületébe, amit a rendőrség megakadályozott.

Egy másik csoport a Lánchídra vonult, ahol a forgalmat akadályozza, a rendőrség a hidat lezárta.

A demonstrálók harmadik csoportja a Kossuth téren provokálja a rendőröket, építési törmeléket, hanggránátokat, pirotechnikai termékeket, tojást, és minden mást dobál a rendőrök felé.

Öt rendőr sérült meg szerda este - vonta meg a mérleget a rendőrség hivatalos honlapja, a police.hu.

Budapest, 2018. december 12.
Az ellenzéki pártok kezdeményezésére a munka törvénykönyvének módosítása ellen indult tüntetés résztvevői a Margit hídon 2018. december 12-én.
MTI/Mónus Márton
Budapest, 2018. december 12. Az ellenzéki pártok kezdeményezésére a munka törvénykönyvének módosítása ellen indult tüntetés résztvevői a Margit hídon 2018. december 12-én. MTI/Mónus Márton

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.21. kedd, 18:00
Rigó Csaba Balázs
a Gazdasági Versenyhivatal elnöke
Váratlan fordulat boríthatja az amerikai választást: így lehet, hogy sem Trump, sem Biden nem lesz elnök

Váratlan fordulat boríthatja az amerikai választást: így lehet, hogy sem Trump, sem Biden nem lesz elnök

Kísérteties módon pontosan 200 évvel ezelőtt történt olyan legutóbb, hogy sem a legtöbb választó szavazatát, sem az elektori kollégiumban legtöbb voksot begyűjtő jelöltből lett amerikai elnök. Logikus módon azt hihetnénk elsőre, hogy a "szabadság földjén" az elnökválasztás olyan szimplán működik, hogy az a jelölt arat győzelmet, akire a legtöbben adják le szavazatukat, ez azonban távolról sem így van: a döntés a tagállami delegáltakból álló elektori kollégium kezében van. Az pedig tovább bonyolítja a helyzetet, hogy ha az elektorok között nem szerez egyik jelölt sem többséget, vagy döntetlen alakul ki, akkor borul az egész rendszer, és a legvégén akár a nép akaratával szöges ellentétben lévő eredmény is születhet. Ahogy 1824-ben, ez a demokratikusságát nézve megkérdőjelezhető lehetőség idén is fennáll; sőt még az is előfordulhat, hogy nem Donald Trump és nem is Joe Biden lesz az Egyesült Államok következő elnöke. Mindez kétség kívül óriási alkotmányos válságot szülne, de, hogy miért is lehetséges egyáltalán, most kiderül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×