eur:
386.98
usd:
356.05
bux:
68088.24
2024. május 18. szombat Alexandra, Erik
Tömeg és demonstráció: így indul a Fővárosi Közgyűlés vitája

Tömeg és demonstráció: így indul a Fővárosi Közgyűlés vitája

Nagy tömeg gyűlt össze a Városháza dísztermében, a demonstrálók a Római-partra tervezett mobilgát ellen tiltakoztak a szerdai ülés előtt. Később a Bálna Budapest Kereskedelmi és Kulturális Központ nyílt pályázati eljárás útján történő értékesítéséről döntött a Fővárosi Közgyűlés.

A Fővárosi Közgyűlés hétfői ülésén felkérheti a városfejlesztési bizottságot, vizsgálja meg, hogy indokoltnak és szükségesnek tartja-e fővárosi szintű helyi népszavazás kezdeményezését a római-parti védműről, valamint a Bálna Budapest Kereskedelmi és Kulturális Központ nyílt pályázati eljárás lefolytatása útján történő értékesítéséről is dönthetnek a képviselők.

Tömeg és demonstráció: így indul a Fővárosi Közgyűlés vitája

A Római-partot érintő, Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes által jegyzett előterjesztésben az olvasható: a folyamatban lévő fővárosi szintű helyi népszavazási eljárás miatt csak a Kúria döntése alapján és a törvényben megfogalmazott moratóriumra tekintettel lehet újabb helyi népszavazási kezdeményezést benyújtani a témában úgy, hogy az kötelezettséget rójon a közgyűlésre.

A Bálna eladására vonatkozó pályázatról döntött a testület

A Bálna Budapest Kereskedelmi és Kulturális Központ nyílt pályázati eljárás útján történő értékesítéséről döntött a Fővárosi Közgyűlés szerdán.

A testület 20 igen szavazattal, 9 nem szavazat ellenében és 1 tartózkodás mellett határozatot hozott arról, hogy nyílt pályázati eljárás lefolytatása útján értékesíteni kívánja a 12 ezer 975 négyzetméter alapterületű ingatlant.

Az ingatlan legalacsonyabb vételára - az adásvételi szerződés tervezete szerint - nettó 11 milliárd forint.

Tarlós István főpolgármester hangsúlyozta: nem arról született döntés, hogy a főváros eladta a Bálnát, hanem kiírnak egy pályázatot,

amelynek eredménye majd a közgyűlés elé kerül, és akkor arról dönt majd a testület.

Az LMP elölről kezdené a tervezést

Az LMP azt kezdeményezi, hogy a Fővárosi Közgyűlés vonja vissza eddigi döntéseit a Római-part árvízvédelme ügyében, az új tervekhez pedig végezzenek egy évig tartó vizsgálatokat.

Csárdi Antal, az ellenzéki párt budapesti képviselője a Fővárosi Közgyűlés szerdai ülése előtt sajtótájékoztatón azt mondta, azzal, hogy a főpolgármester megbízta Lányi Andrást egy alternatív javaslat elkészítésével, rögtön kiderült, hogy a tervezési folyamatban végig hiányoztak a megalapozó mérések.

"Geotechnikai, áramlástani" vizsgálatok nélkül pedig egy árvíz esetén könnyen átszakadhat, megsérülhet bármilyen védmű, ami után néhány óra alatt a teljes Csillaghegyi-öblözetet elöntheti az áradat, 55 ezer embert veszélyeztetve ezzel - közölte az LMP politikusa.

DK: döntsön népszavazás a gát helyéről!

A Demokratikus Koalíció (DK) a "pofátlanság csúcsának" tartaná, ha a Fővárosi Közgyűlés szerdán egy nappal egy csütörtökre összehívott közmeghallgatás előtt döntene újra a Római-part árvízvédelme ügyében.

Gy. Németh Erzsébet, az ellenzéki párt budapesti képviselője a Fővárosi Közgyűlés szerdai ülése előtt sajtótájékoztatón megismételte, a DK szerint a Római-parti gát helyét népszavazásnak kellene kijelölnie.

A DK politikusa kitért arra is, a Bálna tervezett eladása szerintük azt bizonyítja, hogy a városvezetés alkalmatlan egy ilyen intézmény működtetésére. Elfogadhatatlan, hogy a Bálna eladásából tervezett 11 milliárd forintot a 3-as metró felújítására fordítsa a főváros - tette hozzá.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.21. kedd, 18:00
Rigó Csaba Balázs
a Gazdasági Versenyhivatal elnöke
Váratlan fordulat boríthatja az amerikai választást: így lehet, hogy sem Trump, sem Biden nem lesz elnök

Váratlan fordulat boríthatja az amerikai választást: így lehet, hogy sem Trump, sem Biden nem lesz elnök

Kísérteties módon pontosan 200 évvel ezelőtt történt olyan legutóbb, hogy sem a legtöbb választó szavazatát, sem az elektori kollégiumban legtöbb voksot begyűjtő jelöltből lett amerikai elnök. Logikus módon azt hihetnénk elsőre, hogy a "szabadság földjén" az elnökválasztás olyan szimplán működik, hogy az a jelölt arat győzelmet, akire a legtöbben adják le szavazatukat, ez azonban távolról sem így van: a döntés a tagállami delegáltakból álló elektori kollégium kezében van. Az pedig tovább bonyolítja a helyzetet, hogy ha az elektorok között nem szerez egyik jelölt sem többséget, vagy döntetlen alakul ki, akkor borul az egész rendszer, és a legvégén akár a nép akaratával szöges ellentétben lévő eredmény is születhet. Ahogy 1824-ben, ez a demokratikusságát nézve megkérdőjelezhető lehetőség idén is fennáll; sőt még az is előfordulhat, hogy nem Donald Trump és nem is Joe Biden lesz az Egyesült Államok következő elnöke. Mindez kétség kívül óriási alkotmányos válságot szülne, de, hogy miért is lehetséges egyáltalán, most kiderül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×