Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér
Riasztó jelentés: életeket követel az egészségügy pénztelensége

Riasztó jelentés: életeket követel az egészségügy pénztelensége

Magyarországon magasabb a halálozás azokban a halálokokban, amelyekre jelentős hatást gyakorol az egészségügyi rendszer működése - állapítja meg egy tanulmány

Magyarország társadalmának egészségi állapotát Orosz Éva és Kollányi Zsófia, az ELTE egyetemi tanára, illetve adjunktusa mutatta be részletesen tanulmányában, a megállapításokat a Portfolio foglalta össze.

A magyar lakosság egészségi állapotának alakulására a kutatók a születéskor várható és a 40 éves korban várható élettartam mutatót használták. Az 1960-as években kezdődött várható élettartam-csökkenés az 1990-es évek elején gyorsult fel, és 1993-ig tartott ez a folyamat. A trend 1994-ben fordult meg, azóta növekszik a népesség várható élettartama, ami elsősorban a szív- és érrendszeri halálozások csökkenésének köszönhető. Ennek a pozitív trendnek a mértéke azonban nem volt elég ahhoz, hogy Magyarország javítson relatív helyzetén.

Továbbra is a magyar népesség egészségi állapota az egyik legrosszabb az EU-országok között.

A férfiak 40 éves korban várható élettartamában az 1990-es évek közepén elindult felzárkózás 2000 óta megtorpant. 2014-ben a 40 éves magyar férfiak életkilátása 6,8 évvel volt rövidebb, mint az EU15- országokban élő férfiaké, és 2,2 évvel rövidebb, mint a V3-országokban élő férfiaké. A nők esetében is nagyobb a különbség, mint amekkora az 1980-as évek végén volt.

Mind az 1980-as évek második felében, mind az 1990-es évek elején a V3-országok leszakadása az EU15-országoktól kevésbé volt drámai, mint Magyarországé.

A magyar férfilakosság egészét tekintve, az elmúlt több mint 50 évben végbement gazdasági-társadalmi változásoknak az életkilátások javulásában mért eredménye csekély -

a magyar férfiak 40 éves korukban csupán 1,4 évvel hosszabb élettartamra számíthatnak, mint 50 évvel ezelőtt.

A 40 éves korban várható élettartam 4,3 évvel növekedett, ami önmagában véve jó eredménynek tekinthető - ezzel az értékkel a vizsgált országok első harmadába tartozunk. Ugyanakkor Magyarország esetében mind a két időszakban rosszabb volt a népesség egészségi állapota (40 éves korban várható élettartama), mint ami a gazdaság fejlettsége alapján elvárható lett volna. Az elmúlt években növekedett a magyar népesség várható élettartama, de ez a növekedés szerényebb mértékű volt, mint a többi posztszocialista országé, és a gazdasági fejlettségünkhöz viszonyított helyzetünk sem javult.

A 2013-as adatok szerint az összes többi posztszocialista ország vagy hasonló egészségi állapotot ért el, de lényegesen alacsonyabb gazdasági fejlettségi szint mellett, vagy a hozzánk hasonló gazdasági fejlettségi szint mellett lényegesen magasabb várható élettartammal rendelkezett.

Magyarországon a 40 éves korban várható élettartamnak az "elvárhatótól" való elmaradása 1995-ben és 2013-ban is mintegy 2,4 évre becsülhető. A számos magyarázó tényező közül az egyik a társadalmi csoportok közötti egészség-egyenlőtlenségeknek és az ezeket magyarázó társadalmi tényezőkben megmutatkozó egyenlőtlenségeknek a kritikus mértéke.

Számos tanulmány mutatott rá, hogy a várható élettartam növekedésében az elmúlt évtizedekben jelentős szerepet játszott az egészségügyi technológia fejlődése, különösen a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében (pl. magas vérnyomás gyógyszeres kezelésében) és terápiájában végbement fejlődés.

Magyarország relatív kedvezőtlen pozíciója további mutatókban is látható. Az elkerülhető halálozás mutató (azokat a halálokokat veszi figyelembe, amelyek esetében optimálisan működő ellátással és eredményes megelőzéssel elkerülhető lenne bizonyos életkor előtt a halálozás) esetében 2013-ban az összes halálokot tekintve a magyar (standardizált) halálozási ráta 1,5-szerese volt az EU14-országok halálozási rátájának, addig a kezelhető halálozási ráta 2,5-szerese, a megelőzhető halálozás rátája pedig 2,1-szerese. Vagyis

kiugróan magasabb a halálozás azokban a halálokokban, amelyekre jelentős hatást gyakorol az egészségügyi rendszer működése.

A szerzők megállapítják: az egy főre jutó közkiadásokban - ami a lakosság által igénybevett szolgáltatások volumenét (mennyiségét és minőségét) jellemző mutató - a rendszerváltás óta a különbség tovább növekedett Magyarország és az EU15 átlaga között, de Csehországhoz képest is. 1992-ben az egy főre jutó magyar egészségügyi közkiadás az EU15-átlag 52%-a volt, és közel megegyezett a cseh értékkel. 2013-ban az EU15-országok átlagának csupán 37%-át, a csehországi egy főre jutó kiadásnak pedig csak 65%-át érte el.

2013-ban a GDP-nek csupán 4,9%-át fordítottuk egészségügyi közkiadásokra, míg 1992-ben 6%-át (2015-ben pedig már csak 4,7%-át) - írja Orosz Éva és Kollányi Zsófia, akik szerint a magyar egészségügyből történt "forráskivonásnak" a következménye életekben mérhető. Megjegyzik azt is, az is számít, hogy a rendelkezésre álló forrásokat milyen hatékonysággal használja fel egy egészségügyi rendszer.

Címlapról ajánljuk
Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Jövőre várhatóan az idei összeg kétszereséből gazdálkodhatnak a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programjának új nyertesei. A részletekről Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke beszélt az akadémiai Lendület-napon.

Sorozatban jönnek a kormányzati döntések: Magyar Péter Siófokról üzent – videó

Videóval jelentkezett be a Tisza kétnapos kihelyezett frakcióüléséről Magyar Péter miniszterelnök, és ismertette, mennyi törvényjavaslatot nyújtanak be még idén az Országgyűlésnek. A Balaton és a vízmegtartás problémája mellett bérekről, fejlesztésekről is döntenek még idén.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

A Tisza siófoki kihelyezett frakcióülésén meghatározzák a következő időszak jogalkotási feladatait: még idén szigorítják a Balaton-parti építkezések szabályait és a nádasok védelmét, jövőre pedig elindítják az országos vízmegtartási programot. A frakció egy hét alatt 20 törvényjavaslatot nyújtott be, a következő hetekben pedig az egészségügyi szakdolgozók új bértáblája, a rendvédelmi béremelés, a szociális törvény átalakítása, a Wekerle+ lakástakarékprogram és a nők védelmét szolgáló törvénycsomag is napirendre kerül. Az Európai Bizottság szerint Magyarország egy kivételével teljesítette a 10 milliárd eurós helyreállítási alap valamennyi mérföldkövét, így decemberben dönthetnek a fennmaradó mintegy 9,1 milliárd euró kifizetéséről. A Központi Nyomozó Főügyészség elkülönítette a Hajdu János volt TEK-főigazgatóhoz köthető jogellenes fogvatartás vizsgálatát az ukrán aranykonvojügy többi részétől. Magyar Péter pedig tragikomikusnak nevezte a Fidesz állítását, hogy az NVVH által megtalált milliárdoknak nincs közük Seszták Miklóshoz.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×