"A kormány meggyőződése, hogy ami jó a magyar keresztényeknek, az jó Magyarországnak is" - mondta a miniszterelnök, ezeréves törvénynek nevezve, hogy emberi méltóság, egészséges családok, erős nemzeti kötelék és szilárd hitbéli kötelékek nélkül nem állhat fenn Magyarország.

Szembe kell fordulni a "Soros-tervvel", amely "bevándorlóországokká", kevert kultúrájú, népességű államokká alakítaná a közép-európai országokat - mondta Orbán Viktor. 

Míg a "bevándorlóországok" ideológiája a liberalizmus, addig a nem "bevándorlóországoké" a szuverenitás és a keresztény társadalmi tanítás - fejtette ki a kormányfő, kijelentve: a mai nyugat-európai liberalizmus átvétele a közép-európaiaknak "egész egyszerűen szellemi öngyilkosságot jelentene", és végül "mi is bevándorlóországgá válnánk (...), kevert kultúrájú ország lennénk belátható időn belül", itt is terrorizmus lenne, nem lenne határvédelem, családtámogatás helyett pedig "népességimport" ellensúlyozná a demográfiai hanyatlást.

A bevándorlóországgá alakítás programját ma egy olyan terv jelenti, amelyet a miniszterelnök szerint a köznyelv Soros-tervnek nevez. "Egy akcióterv, amely pontosan leírja, hogyan és miképpen kell az ellenszegülő, nem bevándorló közép-európai országokat bevándorlóországokká alakítani" - fogalmazott a miniszterelnök.

Orbán Viktor hangsúlyozta: a kormány "magyar Magyarországot és európai Európát" akar, ami csak úgy lehetséges, ha "azt is vállaljuk, hogy mi keresztény Magyarországot akarunk egy keresztény Európában", mert csak ennek van jövője.

A KÉSZ-t méltatva arról beszélt, hogy a keresztény értelmiség világából kisarjadt polgári körökben "iskolázta ki magát az ország »Mit tegyünk a visszatért posztkommunisták ellen?« című tantárgyból". A közös országjárások pedig megalapozták, hogy a polgári jobboldal társadalmi hátországa mára jóval erősebb, mint a riválisoké - tette hozzá.

"A közéletet ma nem a keresztény hit szervezi"

A kereszténység Európa öröksége, amellyel gazdálkodnia kell - mondta Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének  kongresszusán, az Országházban.

Rámutatott: ezt az örökséget el lehet herdálni, "mint értetlen utód a nagyszülők értékes hagyatékát", de meg is lehet becsülni, fel lehet eleveníteni, és "új fényben" életünk középpontjába állítani. Ebben a megújulásban vannak frissen szerzett tapasztalatai Közép-Kelet-Európa népeinek, amelyekre érdemes felfigyelni, amelyeket érdemes hasznosítani és megosztani földrészünk egészével. "Ezért érezhetjük joggal, hogy térségünknek ma különös hivatása van: a keresztény örökséghez hűen új megoldásokat találni az új kihívások között" - mondta a bíboros.

Erdő Péter kitért arra: a régi időkhöz képest, amikor a politikai hatalom birtokosai szinte mindnyájan vallásos emberek voltak és a vallás a közélettel hivatalosan is összekapcsolódott, a mai Európa gyökeresen más képes mutat. A közéletet ma nem a keresztény hit szervezi, inkább "egy konkrét vallásoktól függetlenedni kívánó szemlélet működik a legfőbb struktúrák hátterében" - fogalmazott.

Szólt arról is, hogy az európai államok jogszabályai sok olyan társadalmi intézményt, együttélési és viselkedési szabályt rögzítenek, amelyek még a keresztény hit hatására alakultak ki. Az emberi méltóság fogalma, a házasság intézménye vagy akár az emberi jogok régi, klasszikus felsorolásai szerves kapcsolatban álltak a tízparancsolattal és az evangélium értékeivel. "Mindezek az emlékek nem csupán múzeumi maradványok, ma is ezek tudják közölni azt a titkot, ami miatt értelmes és értékes az életünk: Isten létét, irántunk való szeretetét, teremtő és üdvözítő tervét" - mondta Erdő Péter.