A hatodikosok háromnegyede teljesítette a tantervben előírt A1-es szintet, míg a nyolcadikosoknak csupán a fele, 45-55 százaléka érte el a kerettantervben kijelölt idegen nyelvi célt, az A2-es szintet - ez derült ki a tavaly májusban, 157 ezer diákkal végzett idegen nyelvi mérés eredményeiből, amelyeket az Oktatási Hivatal hozott nyilvánosságra.

Az Eduline cikke szerint a tavalyi volt a második ilyen mérés, a feladatsort minden olyan 6. és 8. osztályos diáknak ki kellett töltenie, aki első idegen nyelvként angolul vagy németül tanul. Azok kaptak „megfelelt” minősítés, akik a maximális pontszám legalább 60 százalékát megszerezték, a feladatsor két alapkészséget mért, a hallott és az olvasott szöveg értését.

Az angolul tanuló hatodikosok 77,2 százaléka, a németül tanulók 72,5 százaléka szerzett elegendő pontot a "megfelelt" minősítéshez, míg

angolból a nyolcadikosok 53,8 százaléka, németből 43,3 százaléka "ment át" a teszten.

„Az angolul tanulók eredményei mindkét évfolyamon jobbak voltak a németül tanulók eredményeinél, amire a két tanulói csoport közötti különbség adhat magyarázatot. Országos összesítésben a németül tanulók közül jóval többen járnak községekben iskolába, a németül tanulók között magasabb a sajátos nevelési igényű tanulók aránya, és a németül tanulóknak alacsonyabb az átlagos családi-háttér indexe" - olvasható a magyarázat a kutatási jelentésben.

A községi iskolák zömében még mindig nem választhatnak idegen nyelvet a diákok - az intézmények többségében csak egy idegen nyelvet tanítanak. "A községekben iskolába járóknak több mint egyharmada, míg a Budapesten iskolába járóknak csak az egyhatoda tanul németül" - áll a jelentésben.

A tavalyi idegen nyelvi mérésen egyértelműen a budapesti iskolák diákjainak átlagpontszámai voltak a legmagasabbak, de nemcsak a főváros, hanem a dunántúli régió is elhúz a keleti országrész mellett.

Árulkodó adat, hogy a gyenge eredményt elérő iskolák (ahol a diákok legfeljebb 50 százaléka szerzett „megfelelő” minősítést) több mint fele az Észak-Alföldön vagy Észak-Magyarországon van - miközben a magyarországi iskoláknak mindössze 32 százaléka található ebben a két régióban.

A községi iskolák egyébként is rosszul állnak: az eredmények szerint a „gyengén teljesítő” 377 iskola közül 242 valamelyik községben működik (vagyis minden ötödik falusi iskola diákjai nem tudnak elég jól angolul vagy németül), míg Budapesten csak 16 ilyen iskola működik, ez a fővárosi, a mérésben részt vett iskoláknak kevesebb mint öt százaléka.