Infostart.hu
eur:
372.87
usd:
339.94
bux:
140284.1
2026. november 20. péntek Jolán
Megdöbbentő adatok a magyar diákok nyelvtudásáról

Megdöbbentő adatok a magyar diákok nyelvtudásáról

Hatalmasak a különbségek a községi és a fővárosi általános iskolások nyelvtudása között - derül ki a 2015/2016-os tanév idegen nyelvi mérésének eredményeiből. Pedig 2020-tól csak azok a diákok kezdhetik majd el az egyetemet vagy főiskolát, akik legalább egy középfokú nyelvvizsgát szereznek.

A hatodikosok háromnegyede teljesítette a tantervben előírt A1-es szintet, míg a nyolcadikosoknak csupán a fele, 45-55 százaléka érte el a kerettantervben kijelölt idegen nyelvi célt, az A2-es szintet - ez derült ki a tavaly májusban, 157 ezer diákkal végzett idegen nyelvi mérés eredményeiből, amelyeket az Oktatási Hivatal hozott nyilvánosságra.

Az Eduline cikke szerint a tavalyi volt a második ilyen mérés, a feladatsort minden olyan 6. és 8. osztályos diáknak ki kellett töltenie, aki első idegen nyelvként angolul vagy németül tanul. Azok kaptak „megfelelt” minősítés, akik a maximális pontszám legalább 60 százalékát megszerezték, a feladatsor két alapkészséget mért, a hallott és az olvasott szöveg értését.

Az angolul tanuló hatodikosok 77,2 százaléka, a németül tanulók 72,5 százaléka szerzett elegendő pontot a "megfelelt" minősítéshez, míg

angolból a nyolcadikosok 53,8 százaléka, németből 43,3 százaléka "ment át" a teszten.

„Az angolul tanulók eredményei mindkét évfolyamon jobbak voltak a németül tanulók eredményeinél, amire a két tanulói csoport közötti különbség adhat magyarázatot. Országos összesítésben a németül tanulók közül jóval többen járnak községekben iskolába, a németül tanulók között magasabb a sajátos nevelési igényű tanulók aránya, és a németül tanulóknak alacsonyabb az átlagos családi-háttér indexe" - olvasható a magyarázat a kutatási jelentésben.

A községi iskolák zömében még mindig nem választhatnak idegen nyelvet a diákok - az intézmények többségében csak egy idegen nyelvet tanítanak. "A községekben iskolába járóknak több mint egyharmada, míg a Budapesten iskolába járóknak csak az egyhatoda tanul németül" - áll a jelentésben.

A tavalyi idegen nyelvi mérésen egyértelműen a budapesti iskolák diákjainak átlagpontszámai voltak a legmagasabbak, de nemcsak a főváros, hanem a dunántúli régió is elhúz a keleti országrész mellett.

Árulkodó adat, hogy a gyenge eredményt elérő iskolák (ahol a diákok legfeljebb 50 százaléka szerzett „megfelelő” minősítést) több mint fele az Észak-Alföldön vagy Észak-Magyarországon van - miközben a magyarországi iskoláknak mindössze 32 százaléka található ebben a két régióban.

A községi iskolák egyébként is rosszul állnak: az eredmények szerint a „gyengén teljesítő” 377 iskola közül 242 valamelyik községben működik (vagyis minden ötödik falusi iskola diákjai nem tudnak elég jól angolul vagy németül), míg Budapesten csak 16 ilyen iskola működik, ez a fővárosi, a mérésben részt vett iskoláknak kevesebb mint öt százaléka.

A szintek

A1-es szinten beszél idegen nyelven az, aki - ha lassan és érthetően beszélnek hozzá - megérti az családjára és közvetlen környezetére vonatkozó alapkifejezéseket, megérti a nagyon egyszerű mondatokat, meg tud írni egy rövid, egyszerű, képeslapra való szöveget, ki tud tölteni személyes adataival például egy szállodai bejelentkezőt.

A2-es, vagyis alapozó szinten beszélőnek meg kellene értenie azokat a gyakran előforduló szavakat, amelyek a családdal, bevásárlással, munkával, a környékkel kapcsolatosak. Akinek A2-es a nyelvtudása, el tud olvasni egy egyszerű és nagyon rövid szöveget, egy nagyon egyszerű magánlevelet meg is tud írni.

Címlapról ajánljuk
A bankok és a biztosítók már használják az AI-t emberi munkaerő helyett, de a kereskedelem is lépett

A bankok és a biztosítók már használják az AI-t emberi munkaerő helyett, de a kereskedelem is lépett

A mesterséges intelligenciát használó cégek csaknem harmada számít arra, hogy a technológiával munkaerőt válthat ki; a GKI felmérésében tavaly még nagyjából minden ötödik ilyen vállalat számolt ezzel. Molnár László, a GKI vezető kutatója az InfoRádió megkeresésére arról is beszélt, milyen munkát vehet át a technológia, és mit jelenthet ez a dolgozóknak.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Egyre nagyobb az esés a tőzsdéken, 40 ezer alatt az OTP

Egyre nagyobb az esés a tőzsdéken, 40 ezer alatt az OTP

Tőzsdetörténelmi nap volt tegnap, ugyanis csütörtökön ment tőzsdére az Anthropic, akkora forrásbevonást produkálva, ami korábban soha nem volt. Ráadásul a cég rögtön az egyik legnagyobb is lett a világon a tőzsdén jegyzett vállalatok között. Közben viszont folytatódik a mesterséges intelligencia sztorik lejtmenete, amik az egész tőzsdét magukkal húzzák. Tegnap az amerikai részvénypiacon is nagy esés volt, rossz hangulat pedig átragadt ma reggel Ázsiára és Európára is. Egyelőre nincs még vége az esésnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×