Címke: nyelvoktatás (18 cikk)

A vizsgázók száma zuhan, közben a vizsgadíjak viszont csaknem 50 százalékkal emelkedtek, és 50 ezer forint alatt már alig lehet megúszni.

Az egyetemek lesznek felelősek a nyelvoktatásért és a vizsgáztatásért is

Ismét nyelvvizsga nélkül juthat diplomához több tízezer felsőoktatási hallgató, a kormány ugyanis jövő nyárig meghosszabbítaná a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzetet, és az átmeneti intézkedések között a nyelvvizsga-amnesztia is helyet kapott. A részleteket illetően még sok a megválaszolatlan kérdés, a szakemberek azonban továbbra is ellenzik a kedvezményt.

Egy átlagos diák hozzávetőlegesen ezer órát tanul nyelvet az érettségiig a hazai közoktatásban, többségük mégis képtelen középfokú nyelvvizsgát tenni, ezért alapjaiban alakítaná át a hazai nyelvoktatást a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének alelnöke.

Hiába bizakodott a nyár elején sok nyelviskola, hogy az ősszel behozhatja a járványhelyzet miatt bevezetett korlátozások okozta kieséseket, mára kiderült, hogy ez nem így lesz.

A Magyar Nemzet úgy tudja, a Diákhitel Központ már egy vadonatúj lehetőségről is tárgyal, ami szintén a nyelvvizsga híján beragadt diplomák felszámolását szolgálná.

A technikumokban egy nyelvet fognak tanulni, de azt olyan magas óraszámban, mint amennyiben a gimnáziumokban a két nyelvet tanulják.

A Tempus Közalapítványnál online lehet jelentkezni a kéthetes, intenzív nyelvi kurzusokra a 9. és 11. osztályos tanulóknak.

Nem változott jelentősen a hatodikos, nyolcadikos és tizedikes diákok matematikai és szövegértési készsége az előző évekhez képest, a szakközépiskolák (szakiskolák) eredményei továbbra is gyengék. A diákok angoltudása romló tendenciát mutat.

A diákok 2-2 hetes, nyelvi területen eltöltött ideje segít abban, hogy ne csak az alapokat tanulják meg, de meg is merjenek szólalni az általuk tanult idegen nyelven - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős helyettes államtitkár.

Jelentősen lemaradt Magyarország az idegennyelv-tudás területén, és a javuláshoz a nyelvoktatás rendszerén kellene változtatni - állapítja meg az Emberi Erőforrások Minisztériumaának megbízásából készített tanulmány.

A kormány 2017 nyarán egy, a nyelvvizsgaszám-csökkenés problémájának okait is feltáró tanulmányt rendelt, ami mostanra el is készült. Diákok és tanárok ezreit kérdezték meg, és alapvető hiányosságokra derült fény: se eszközök, se kedv, se megfelelően képzett tanárok.

Ötvenmillióval csökkent az oroszajkúak száma a Szovjetunió bő negyedszázaddal ezelőtt történt széthullása óta - jelentette ki az orosz parlament alsóháza, az Állami Duma oktatási és kulturális bizottságának elnöke Moszkvában újságíróknak.

A korábbi években költségvetési támogatással indított diplomamentő programok újraindítását szorgalmazza Berényi Milán, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke - írta a Magyar Idők.

Hatalmasak a különbségek a községi és a fővárosi általános iskolások nyelvtudása között - derül ki a 2015/2016-os tanév idegen nyelvi mérésének eredményeiből. Pedig 2020-tól csak azok a diákok kezdhetik majd el az egyetemet vagy főiskolát, akik legalább egy középfokú nyelvvizsgát szereznek.

Kutatást indít a kormány annak érdekében, hogy rájöjjenek, mi a probléma az iskolai nyelvoktatással – derült ki Palkovics László oktatási államtitkár kulturális bizottsági beszámolójából.

Az alapvető jogok biztosa szerint a kormány kellő előkészítés nélkül írta elő azt, hogy az egyetemi és főiskola felvételi egyik feltétele legyen 2020-tól egy középfokú nyelvvizsga teljesítése. Az InfoRádiónak nyilatkozó szakemberek véleménye eltér abban, hogy ma az iskola felkészíti-e a diákot erre.

Középtávú stratégiát dolgoz ki az oktatási kormányzat az idegennyelv-oktatás hatékonyságának javításáért. A tárcánál munkacsoportot hoznak létre, amelynek az lesz a feladata, hogy összeállítson egy "problématérképet", és ez alapján javaslatokat tegyen. A Nyelvtudásért Egyesület elnöke az InfoRádióban azt mondta, eddig nem készült átfogó elemzés az idegennyelv oktatásának eredményességéről.