Egyes szakmákban az orvosok helyett az egyetemet végzett ápolók önállóan végezhetnének bizonyos ellátásokat. A mesterfokozatú ápolók a tervek szerint az alapellátásban, a sürgősségi, az aneszteziológiai, az intenzív terápiás és az idősellátó osztályokon, valamint a műtétek körüli tevékenységek során kapnának ilyen jogosítványokat.

A Magyar Idők megkérdezett több szakembert, és erősen megoszlanak a vélemények az elképzelésről. Tomcsányi János kardiológus professzor szkeptikusan látja a majdnem doktorok szerepét. Mint fogalmazott: még egy orvosegyetemet végzett szakembernek is hosszú időbe telik a pontos diagnózis felállítása, ezért történik annyi felesleg vizsgálat, és nem gondolja helyes érvelésnek, hogy azért, mert máshol így csinálják, ez feltétlenül jó.

Ficzere Andrea, az Uzsoki utcai Kórház főigazgatója, a Magyar Kórházszövetség elnökhelyettese úgy véli: nem szabad elítélni ezt a kezdeményezést, mielőtt megláthatnánk, milyen rövid és hosszú távú hatása lesz a magyar egészségügyre, de az elképzelés valószínűleg csak akkor fog működni, ha sokkal több fiatalt sikerül megnyerni az egészségügynek.

Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke úgy látja: éppen egy

világos előmeneteli és az ahhoz rendelt bérrendszer

az, amivel motiválni lehet az egészségügy irányába. Egyetemi végzettséggel jelenleg 205 ezer forint a kezdő bruttó alapbér, 25-30 éves munkatapasztalattal – a pótlékokkal, illetményekkel együtt – pedig havi 300 ezer forintot vihet haza egy ápoló. Ez a kiemelt fizetés azonban csak azoknak jár, akik olyan munkakörben dolgoznak, ahol a jogszabályok is megkövetelik az egyetemi diplomát, ezért – tette hozzá Balogh Zoltán – az is nagyon fontos, hogy a jogi szabályozás kövesse a képzési változásokat.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló hírekről, vagy elmondaná a véleményét, lájkolja az InfoRádió Facebook-oldalát!