Infostart.hu
eur:
388.67
usd:
336.83
bux:
122537.07
2026. március 18. szerda Ede, Sándor
Ficzere Andrea főigazgató az új CT-berendezés használatba vétele és az új VIP-osztály megnyitása alkalmából tartott sajtótájékoztatón az Uzsoki Utcai Kórházban 2013. december 11-én.
Nyitókép: MTI/Kovács Attila

Ficzere Andrea: így változik meg a kórházi rendszer

Ha a kórházakba csak azok kerülnének be, akiknek erre valóban szükségük van, az állami ellátórendszer egyes részein is meglenne az a figyelem és idő, amit a betegek a magánellátásában látnak - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Magyar Kórházszövetség új elnöke, az Uzsoki Kórház főigazgatója, Ficzere Andrea.

Megvan a helye a magánegészségügynek Magyarországon, ahogyan más országokban is - vélekedett az InfoRádió Aréna című műsorában Ficzere Andrea.

"Az a kérdés, hogy ez a hely hol van, és milyen az átjárás az állami és a magánegészségügy között" mutatott rá a Magyar Kórházszövetség új elnöke, az Uzsoki utcai Kórház főigazgatója.

Mint mondta, sokakkal és nagyon sokat beszélgetett erről a témáról, és az a kép alakult ki benne, hogy

ha a magán- és az állami minőségbiztosítási rendszer egy ernyő alatt tudna működni, akkor jól és tisztán lehetne a betegutakat megtervezni és ellenőrizni a végén.

"Most az a gond, hogy a két rendszer között van egyfajta olyan átjárás, ami nem ellenőrizhető, és a magánellátóban bizonyos bevatkozások megtörténnek, de a kivizsgálás előtte állami intézményben történik, illetve ha szövődmény vagy utógondozás van, az visszaesik az állami rendszerre." Ficzere Andrea szerint ez utóbbi a legrosszabb, ami előfordulhat.

Szerinte, ha ki lehetne találni egy egységes elvárásrendszert a magán- és az állami rendszerrel szemben, hogy az ott dolgozók bizonyos időt "keresztben" eltölthetnének a másik oldalon, akkor "nem szigetelődnének el szakmailag". Ficzere Andrea tud olyan orvosokról, akik csak a magánegészségügyben dolgoznak, ezáltal olyan elszigetelődés jön náluk létre, ami a tevékenységüket "rossz irányba" viszi, miközben "fontos az a színesség, ami egy állami intézményben van".

Arra a kérdésre, hogy kell-e tudnia az állami rendszernek a "pénzért azonnali szolgáltatást", Ficzere Andrea azt mondta, nem csak ez a különbség a két szisztéma között.

"A magánegészségügy sem mindenhol azonnal hozzáférhető, és az állami is sok helyen azonnal az.

Igazából aki a magánegészségügybe megy, sokszor a figyelmet és az időt veszi meg; a szakemberek ugyanis ugyanazok a két rendszerben. Csakhogy a magánegészségügyben nincs az a hajtás, ami azt a tudatot adja a betegnek, hogy nagyobb figyelem jut rá. Ha ez az időfaktor át tudna kerülni az állami rendszerbe is, akkor azt gondolom, sokkal kiegyenlítettebb lenne a két terep" - fogalmazott a kórházigazgató.

Szerinte ez a jelenben még a saját kórházába sem megvalósítható, illetve bizonyos orvosi területeken még nehezebb az egész ügy, de

"ha újra lenne strukturálva a rendszer, hogy valóban csak azok kerüljenek be a kórházakba, akiknek erre szükségük van, akkor olyan teher kerülne le a fekvőbeteg-intézményekről, hogy lehetne miről beszélni".

Ficzere Andrea arról is beszélt, hogy a kórházminősítés területén olyan indikátorrendszert vezetne be, amely alapján minősíthető lenne az adott ellátóhely.

"Fontos olyan adatokat közzétenni, amelyek alapján az ember el tudja dönteni, hogy melyik számára a vonzó és statisztikailag bizonyítottan biztonságos betegellátást nyújtó intézmény. Ezt ágazati szinten kell tudni megvalósítani. Ehhez a betegellátás újraparaméterezésére van szükség, hogy a vezető pontosan tudja, hogy az adott intézményben kit mennyi idő alatt, milyen eszközökkel, milyen dolgozói feltételekkel, mennyi pénzből látnak el."

A Magyar Kórházszövetség elnöke szerint

előbb-utóbb a finanszírozást az eredményesség fogja meghatározni.

"A világ afelé halad, hogy maga a kórházi rendszer is változni fog; nem lesz ennyire aktív kórház sehol a világon."

Ficzere Andrea úgy látja, mindezt megvalósítani nehéz feladat, de külföldi példákra hivatkozva azt mondja, léteznek olyan paraméterek, például betegszám, szövődmények statisztikája, kórházi tartózkodás ideje, elvégzett vizsgálatok, amelyek szerint minősíthető a kórházak eredményessége.

A teljes adást itt nézheti végig:

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×