Az államfő kiemelte: a Balkán stabilitása pedig két dolgon múlik, azon, hogy erősödik-e vagy enyhül a Balkánra, így Macedóniára nehezedő migrációs nyomás, továbbá azon, hogy a balkáni országok rendelkeznek-e világos integrációs perspektívával.

Egy világos integrációs stratégiának és perspektívának stabilizáló ereje lenne Macedóniára és a Balkán egészére -

értékelte.

Áder János kifejtette: Macedónia szándékai régóta világosak, csatlakozni szeretne az EU-hoz és a NATO-hoz, de a NATO esetében csaknem tíz éve, az EU esetében pedig több mint tíz éve "hitegetjük" az országot. A hitegetés évei után most már az érdemi tárgyalások megkezdésére lenne szükség - mondta.

Az államfő a migrációval kapcsolatban közölte: köszönettel tartozunk Macedóniának, amiért erején felül teljesít e probléma megoldásában.

Ha a migrációs nyomás erősödik, "az EU nem lehet szűkmarkú" Macedóniával,

legyen szó technikai, pénzügyi segítségnyújtásról vagy a határon szolgálatot teljesítő katonák létszámának növeléséről - jelentette ki.

A macedón belpolitikai helyzet megoldását illetően partnere világossá tette, hogy két dolog köti meg a kezét, az esküje és az alkotmány rendelkezései. Csak ezen elvek alapján kezdhet bárki a megoldáshoz - vélte Áder János.

Gjorge Ivanov macedón köztársasági elnök hangsúlyozta: az EU és a NATO vezetőinek egyértelmű és világos üzeneteket kell küldeniük Macedóniának, olyan perspektívát, amellyel nem blokkolják, hanem segítik a csatlakozást, hozzájárulva a meglehetősen frusztrált közhangulat javításához.

Mint mondta, Macedónia és Magyarország együttműködése példa arra, hogy miként kell egy uniós tagállamnak és egy csatlakozni vágyó országnak a kapcsolatát alakítania. Magyarországban olyan partnert és barátot tisztelhet Macedónia, amely mindig önzetlenül támogatta az ország erőfeszítéseit, hogy megfékezze az illegális migrációt.

Emellett köszönetet mondott Magyarországnak a "nyílt és őszinte támogatásért" a migrációs krízis és Macedónia euroatlanti törekvéseinek vonatkozásában.

A macedón államfő - aki egyúttal gratulált magyar kollégájának második elnöki mandátuma megkezdéséhez - arra is kitért, hogy a két ország folytatni szeretné a migrációval kapcsolatban kialakult jól összehangolt együttműködését, ami különösen fontos akkor, amikor már nem egy irányból érkeznek a migránsok, és egy belső-ázsiai útvonal is egyre inkább körvonalazódik.

A macedón belpolitikai helyzetről Gjorge Ivanov elmondta: országában évek óta húzódik a politikai válsághelyzet, és Áder Jánossal megvitatta azokat a lehetőségeket, amelyeket elnöki jogkörével élve tehet. Más országok alkotmányos gyakorlatával szemben Macedónia alkotmánya nem rendelkezik teljes körűen az ilyen jellegű helyzetekről, amikor nem sikerül határidőre első és második próbálkozásra sem kormányt alakítani - magyarázta. Hozzátette: ez érzékeny téma azért is, mert idegen államok próbálnak beavatkozni a belpolitikába. A macedón elnök ezzel kapcsolatban az úgynevezett albán platform nemzetközi elítélését sürgette.

Kérdésre Gjorge Ivanov közölte: országában a következő lépésnek annak kell lennie, hogy a parlament megválasztja a házelnököt, megkezdi a rendes működését és kiírják a helyhatósági választásokat. Lehetővé kell tenni az állam normális működését, ami a határvédelem miatt is fontos - vélekedett. Hozzáfűzte: emellett a parlamenten belül létre kell jönnie egy olyan többségnek, amely mandátumot kaphat, de ennek jelenleg jogi és politikai akadályai vannak.

Ugyancsak kérdésre elmondta:

a brüsszeli vezetőknek be kellene látniuk, hogy a legpraktikusabb, leggyorsabb és legolcsóbb migrációs és embercsempész-útvonal a Balkánon át vezet.

Kitért arra is, hogy Macedónia euroatlanti integrációs törekvéseit folyamatosan irracionális ellenállás nehezíti meg a déli szomszédja (Görögország) felől.